Állítólag vizsgálják a gyanús pályázatokat, de már a szerződéseket is írják alá

A korrupció gyanújára figyelmeztet a Progresszív Szlovákia (PS): olyan cég kapott uniós támogatást a Hlas vezette minisztériumtól, amely korábban szponzorálta a pártot.

A korrupció mintapéldájának nevezte Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a Peter Kmec (Hlas) miniszterelnök-helyettes hivatala által kiosztott uniós támogatást. Kmec az uniós helyreállítási terv és a tudásalapú gazdaságért felelős tárcát vezeti, és a helyreállítási alapban lévő uniós forrásokra írt ki tavasszal pályázatot.

„Ez a példa is mutatja, hogy a kormány konszolidációs intézkedései teljesen igazságtalanok, a lakosság fizeti meg azokat, közben viszont van pénz a miniszterek dupla fizetésére, drága repülőjegyekre, most pedig azt látjuk: arra is van, hogy a Hlas »megköszönje« a támogatást a szponzorainak”

– mondta a PS elnöke.

A párt szerint 3 millió eurós támogatást kapott egy cég, amely korábban 14 ezer euróval szponzorálta a Hlas pártot. Šimečka szerint a miniszternek és Matúš Šutaj Eštok pártelnöknek magyarázatot kellene adnia erre a támogatásra.

A korrupció mintapéldája

A párt információi szerint a miniszterelnök hivatala a Grizzly Capital részvénytársaságnak hagyott jóvá 3 millió eurós támogatást egy robotika és automatizáció témában kiírt pályázati felhívás alapján.

„Kmec ezzel bemutatta a korrupció mintapéldáját”

– fogalmazott Ján Hargaš, a PS parlamenti képviselője. A Hlast ugyan nem közvetlenül a Grizzly Capital, hanem annak egyik leányvállalata, a Consult For You támogatta 2022-ben 14 ezer euróval. „A tulajdonosi kör ugyanaz, a két cégnek ugyanaz az ember az ügyvivője is” – magyarázta a képviselő.

Hargaš szerint a támogatás azért is gyanús, mert a Grizzly Capital a hivatalos adatok szerint egy kis cég, mindössze egyetlen alkalmazottja van. A tavalyi árbevétele mindössze 1,12 millió euró volt, aminek a 3 millió eurós támogatás csaknem a háromszorosa. Gyanúsnak tartja azt is, hogy a cég idén változtatta meg működési formáját kft-ről részvénytársaságra, így már sokkal nehezebben nyomozható ki a tulajdonosi struktúra.

Kapcsolódó cikkünk

A Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) elégedetlenkedik azzal, ahogy Szlovákia kezeli a területet. Az elmúlt hat évben a javasolt 21 intézkedésből mindössze ötöt vezetett be Pozsony.

A GRECO-t az Európa Tanács 1999-ben hozta létre, hogy a strasbourgi központú szervezet erősítse a korrupció elleni harcot. A tagállamok „kölcsönös egyetértésen és nyomásgyakorláson” alapuló struktúrában tesznek vállalásokat, igaz, mindegyik a saját maga iramában.

Az Európa Tanács közleménye szerint sem a korrupció megelőzése, sem pedig a rendőrség integritásának megerősítése szempontjából nem történt számottevő előrelépés 2019, az utolsó jelentés készítése óta. Hat éve a szervezet 21 ajánlást fogalmazott meg az ország részére. Ebből öt intézkedést azóta bevezettek, négy területen részleges előrelépés történt, további tizenkét területen pedig semmilyen haladásról nem lehet beszélni. A GRECO ezért felszólította Szlovákiát arra, hogy jövő június végéig számoljon be az elmaradások okairól.

A javaslatcsomag több konkrét intézkedést is magába foglal. A szervezet értékeli, hogy a magas pozícióban levő tisztviselők számára készül egy viselkedési kódex, ugyanakkor hiányolja, hogy nincs semmilyen szabályozás a lobbistákkal való kapcsolattartásra. Hiányos és könnyen kijátszható a vagyonbevallások rendszere, valamint alig vonatkoznak korlátozások a hivatalukból távozó köztisztviselőkre – ugyanúgy, a leszerelő rendőrök is túlságosan nagy cselekvési szabadságot élveznek.

A GRECO javasolja, hogy mélyebb vizsgálatoknak vessék alá a vezető tisztviselőket és a tanácsadóikat, hogy csökkentsék a korrupció kockázatát. A szervezet pozitívan értékeli, hogy növekedik a nők aránya a rendőri testületekben és már képzéseket is tartanak az etikai kódexek, valamint a korrupciós bejelentések kezelése kapcsán.

A csoportnak nem tetszik a büntetőjogi reform sem. Augusztusban a szervezet kritizálta, hogy a kormány rövidített eljárásban hoz meg kulcsfontosságú törvényeket, valamint károsnak ítélte meg a korrupciós ügyekre vonatkozó elévülési idő, valamint a büntetési tételek csökkentését.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A kormány etikai kódexben szabályozná a magas beosztású állami hivatalnokok magatartását. A kódextől azt várja, hogy átláthatóbb lesz az államigazgatás és csökken a korrupció. A független elemző szerint viszont a kódex csak egy darab papír, amelynek nem lesz gyakorlati hatása.

A kormány és az államigazgatás egyéb központi intézményeinek vezetői hamarosan erkölcsi kódex szerint élik majd mindennapjaikat, a kódexet szerdán fogadta el a Fico-kabinet. A dokumentum deklarált célja, hogy

„iránymutatást adjon az összeférhetetlenségek elkerülésére”, és „biztosítsa, hogy a közérdek mindig elsőbbséget élvezzen a személyes vagy más érdekekkel szemben”.

Egyben szeretné „erősíteni az átláthatóságot és a felelősségvállalást a döntéshozatal során, megelőzni a korrupciót és az érdekütközést”, valamint el akarja érni, hogy a magas beosztású személyek „pozitív példaként szolgáljanak a szélesebb nyilvánosság” számára. Ez már csak azért is meglepő, mert a kormánykoalíció több tagja ellen is folyik büntetőeljárás korrupció miatt, Peter Kažimír jegybankelnököt pedig már nem jogerősen el is ítélték olyan bűncselekmény miatt, amit még Robert Fico pénzügyminisztereként követett el.

A kormány törekvését azonban bármiféle szankció vagy ellenőrzés nélkül akarja elérni, mivel ilyen elemeket nem tartalmaz az ötoldalas dokumentum. Le is írják az előterjesztő dokumentumban:

„a kódexnek a soft-law, deklaratív jellege van, nem határoz meg új jogi kötelességeket és az esetleges megsértése nem jár jogi következményekkel”.

Amikor teljesen hiányzott a transzparencia

Mindeközben a jelenlegi kormányra valóban ráférne a nagyobb átláthatóság. Példa erre a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatójának a kiválasztása, vagy az azóta már megszüntetett mentőtender. Mindkét esetben titkosan, zárt ajtók mögött zajlott a pályáztatás, az első esetben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter, a második esetben pedig Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter volt a felelős. Fico Šimkovičová esetében meg sem szólalt, az egészségügyi minisztertől pedig csak a tender megismétlését kérte.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Martina Šimkovičová kulturális miniszter szerint rendben zajlott a pályázati eljárás a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának a kiválasztására. A bizottság egyetlen kisebbségi képviselője szerint azonban sok sebből vérzik az eljárás, a kisebbségi kormánytanács és a Magyar Szövetség is tiltakozik miatta.

Nem talált hibát Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának kiválasztásában. A pályázati bizottság múlt héten két jelöltet hallgatott meg, Lengyel Dianát és Ján Štovkát, és meghatározta a sorrendet is köztük.

Nem fair eljárás

A hivatalos végeredmény még mindig nem ismert, de a bizottság egyetlen külső tagja, Kállay András szerint nagy pontkülönbség alakult ki a pontozás után a jelöltek között. Kállayt Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos jelölte erre a posztra, ő volt az öttagú bizottság egyetlen kisebbségi tagja. A pályázaton való sikeres szerepléshez legalább 100 pontot kellett elérni a lehetséges 150-ből, de ez csak az egyik jelöltnek sikerült.

„Én a meghallgatás alapján nem érzem indokoltnak ezt a nagy pontszámkülönbséget a két pályázó között. Bizonyos szempontból ez meglepett, a minisztérium működését ismerve kevésbé”

– mondta lapunknak korábban Kállay. Szerinte ez nem fair eljárásra utal. „Nem érzem úgy, hogy a jelöltek felkészültségében vagy a bemutatkozásában volt akkora nagy különbség” – válaszolta Kállay arra a kérdésre, hogy elfogult volt-e a bizottság.

Ismeretlen jelöltek

Kállay a bizottság kedden elkészült jegyzőkönyvét is csak fenntartásokkal írta alá, és több megjegyzést is fűzött hozzá, amelyeket megkapott a kulturális miniszter is. „A megjegyzéseim az egész folyamatra vonatkoztak: nem tartottam, illetve nem tartom most sem kiegyensúlyozottnak a bizottság összetételét” – mondta az Új Szónak Kállay.

Kifogásolta, hogy nem kapott benne helyet a Kultminor alkalmazottainak képviselője, ráadásul a minisztérium kisebbségi osztálya sem képviseltette magát, és senki sem képviselte a kulturális szférát. A bizottság másik négy tagja a kulturális minisztérium alkalmazottja, kettő az államnyelv védelmével foglalkozó osztály dolgozója, a harmadik a személyzeti osztály vezetője, a negyedik pedig az egyik államtitkár irodavezetője volt.

Kállay kifogásolta azt is, hogy a folyamatról semmilyen tájékoztatást nem kapott a nyilvánosság, sem a jelöltek nevét, sem a projektjeiket nem hozták nyilvánosságra.

„A nyilvánosságnak így semmilyen elképzelése nincs a jelöltekről, nem tudhatja, hogy hogyan képzelik el az alap működését a továbbiakban”

– mondta Kállay.

Furcsa kérdések, továbbra is teljes titoktartás

Kifogásolta a jelölteknek feltett egyes kérdéseket is.

„Én elhatárolódtam attól, hogy arról kérdezték a jelölteket, hogy a többségi nemzet kulturális szereplői milyen módon tudnának fellépni egy kisebbségi fesztiválon”

– magyarázta Kállay, hozzátéve: ez nem a Kultminor feladata. Ezt a kérdést a bizottság egyik minisztérium által delegált tagja tette fel a jelöltek egyikének.

Kérte azt is, hogy a jegyzőkönyvbe kerüljön be a győztes pályázó pályamunkája is.

Arról tájékoztatták azonban, hogy maga a jegyzőkönyv sem lesz nyilvános, vagyis azt sem lehet majd megtudni, hogy az egyes jelöltek mennyi pontot kaptak.

Habár a kifogásait nem csatolták a jegyzőkönyvhöz, de azt ígérték neki, hogy azokat eljuttatják a miniszternek.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Két jelentkezőt hallgatott meg a ma (csütörtök) a pályázati bizottság, akik a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára jelentkeztek. Nagy pontkülönbséggel hozták ki az első helyezettet, de megjátszott lehetett az egész pályáztatás. Az eljárás a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.

A Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatói posztjára kiírt pályázatra jelentkező három pályázó közül csak kettő jelent meg ma a pályázati bizottság előtt. A testület Lengyel Dianát és Ján Štovkát hallgatta meg, illetve pontozta.

Végeredményről legkorábban holnap tájékoztat a minisztérium, de annyi biztos, hogy a pontozás alapján csak az egyik jelölt felelt meg, ráadásul nagy különbség volt a két jelölt pontszáma között. Kállay András, a bizottság egyetlen külsős tagja nem tartja teljesen objektívnek a testület munkáját.

A Kultminor igazgatói posztjára július elején írta ki a pályázatot a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium. A pályázati eljárásból azonban csak a pályázati felhívás volt a nyilvános, a folyamat többi részéről semmilyen tájékoztatást nem adott a minisztérium. Így nem lehetett tudni, kik a pályázati bizottság tagjai, sem azt, hogy kik jelentkeztek az igazgatói posztra, sem a jelentkezők pályázatát nem hozták nyilvánosságra, és a jelöltek meghallgatása is a nyilvánosság teljes kizárásával történt.

A döntés megszületett, de még nem nyilvános

A bizottságról annyit sikerült megtudni, hogy öt tagja volt, az egyiket, Kállay Andrást a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos jelölte. De ezt az információt sem a minisztérium hozta nyilvánosságra. A tárca elutasította a Kultminor alkalmazottainak a jelöltjét is, pedig az alkalmazottak képviselőjének a minisztérium vonatkozó rendelete szerint is helye van a bizottságban.

Lapunk információi szerint a pályázatra öten jelentkeztek, de két pályázót a bizottság formai okokra hivatkozva kizárt, nem teljesítették a pályázat feltételeit. A három jelentkezőből ma (csütörtök) kettő jelent meg a bizottság előtt. A harmadik, Hodossy Soňa egészségi okokra hivatkozva kérte a meghallgatás elnapolását, de erre a bizottságnak nem volt lehetősége.

A bizottság munkájáról csak Kállay András tájékoztatott, az eredményt azonban ő sem árulhatta el, mivel még a pályázókat sem tájékoztatták róla.

A döntés megszületett, mivel a jelölteket azonnal pontoztuk, és a kapott pontszám alapján kialakult a sorrend

– mondta az Új Szónak Kállay András. A jelölteket még a szerzett pontszámukról sem tájékoztatta testület. Az eredményt legkorábban holnap, legkésőbb hétfőn tudják meg a jelentkezők.

Nem indokolt a nagy különbség

Kállay szerint azonban meglepő, hogy a két jelölt között nagy pontszámkülönbség alakult ki. „Én a meghallgatás alapján nem érzem indokoltnak ezt a nagy pontszámkülönbséget a két pályázó között. Bizonyos szempontból ez meglepett, a minisztérium működését ismerve már kevésbé” – mondta Kállay. Szerinte ez a nem fair eljárásra utalhat.

Nem érzem úgy, hogy a jelöltek felkészültségében vagy a bemutatkozásában volt akkora nagy különbség

– válaszolta Kállay arra a kérdésre, hogy elfogult volt-e a bizottság.

A bizottság minden tagja maximum 30 pontot adhatott a jelöltnek, vagyis az összpontszám 150 pont volt. A jelölt akkor felelt meg, ha legalább 100 pontot szerzett. Kállay szerint a 100 pontos szintet csak az egyik jelölt ugrotta meg, ami szerinte nem méltányos a másik jelölttel szemben.

A jelöltek 10 percet kaptak projektjük bemutatására, majd a bizottság mintegy 20 percig faggathatta őket. A bemutatás azonban csak szóban történhetett, kivetítőt vagy más elektronikus segédeszközt nem kaptak a pályázók. „A jegyzeteiket használhatták, de egyik jelöltnek sem okozott gondot a projektjének bemutatása” – mondta Kállay.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A kulturális minisztérium nem fogadta el a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) alkalmazottai által megválasztott képviselőt. Hiányolja a szakszervezetet vagy az alkalmazotti tanácsot.

A kulturális minisztérium nem tette lehetővé a Kultminor alkalmazottainak, hogy képviselőjük is tagja legyen az Alap igazgatóját kiválasztó bizottságnak. Pedig a minisztérium belső rendelete erre kötelezi a tárcát. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca azonban formai okokra hivatkozva nem fogadta el az alkalmazottak által kiválasztott képviselőt.

Az Alap sajét nyilatkozata alapján nem rendelkezik szakszervezettel, sem alkalmazotti tanáccsal vagy bizalmival. Így nem lehetett teljesíteni a feltételt, mivel ezt a képviselőt az alkalmazottak képviselőjének kell a törvény szerint kiválasztania

– magyarázta az Új Szónak a minisztérium eljárását Petra Bačinská, a minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.

Alena Kotvanová, a Kultminor jelenlegi igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy az alkalmazottak képviselőjét az alkalmazottak választották.

A jelöltet, az Alap projektkoordinátorát az alkalmazottak választása alapján jelöltem

– tájékoztatta az Új Szót Kotvanová.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Nemcsak titkolózik, hanem feltehetően saját előírásait is megszegi a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatójának kiválasztásakor.

A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium feltehetően a saját előírásait is megszegi a Kultminor igazgatójának kiválasztása során. A tárca július elején hirdette meg az igazgatói posztot, előbb csak a Profesia.sk honlapon, de az egész eljárást teljesen a nyilvánosság kizárásával bonyolítja le. Lapunk kérdéseire válaszolva elárulta, hogy a pályázati eljárást teljes titokban bonyolítja: nem hozza nyilvánosságra sem a jelentkezők nevét, sem a pályázók projektjeit, de még a pályázati bizottság tagjainak neve is titkos.

A pályázati bizottsággal nemcsak az a gond, hogy a tagjainak nevét eltitkolják. A minisztérium feltehetően a saját előírását sem tartja be. A tárca 1/2024-es irányelve szerint a pályázati bizottságokba be kell vonni annak az intézménynek a képviselőjét is, amelynek vezetői posztjára kiírták a pályázatot. A vonatkozó elírás 4. szakaszának 2. pontja ugyanis előírja, hogy a

bizottság egyik tagja annak a szervezetnek az alkalmazottainak a képviselője, amelynek vezetőjére kihirdették a pályázatot.

Ebben az esetben a Kultminor alkalmazottainak képviselőjét is be kellett volna sorolni a bizottság tagjai közé.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.

Nem lesz nyilvános a jelöltek meghallgatása a Kultminor új igazgatójának megválasztása során, tájékoztatta az Új Szót a pályázatot meghirdető kulturális minisztérium. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezetése alatt álló minisztérium a pályázati eljárást szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával akarja lefolytatni.

A kulturális minisztérium július 1-jén hirdette meg a pályázati felhívást a Kultminor igazgatói posztjára, ráadásul a felhívást elsőként a profesia.sk álláskereső portálon tették közzé. A jelentkezési határidő holnap, vagyis július 10-én jár le. A felhívás szerint a jelöltek meghallgatását július 24-re tervezik, vagyis akár már aznap kiderülhet az új igazgató neve.

A minisztérium szándéka szerint azonban még a felhívásra jelentkező és a feltételeknek megfelelő jelöltek neve sem lesz nyilvános.

A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a pályázati felhívásra jelentkező jelöltek nevét

– tájékoztatta lapunkat Petra Bačinská, a kulturális minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.

Nemcsak a jelentkezők neve, minden titkos lesz

Nem csak a jelöltek nevét akarja titokban tartani a kulturális minisztérium: nem lesz nyilvános a jelölteket meghallgató és az új igazgatót kiválasztó bizottság névsora sem. A bizottságról csak annyit közölt Bačinská, hogy a „pályázati bizottságot az illetékes szervezeti egység javaslatára a kulturális miniszter nevezi ki”.

Négy évvel ezelőtt a bizottság és a pályázók listája is nyilvános volt, ráadásul a bizottság nyilvánosan hallgatta meg a jelölteket, akik bemutatták elképzelésüket a Kultminor további fejlesztéséről. A jelentkezőknek idén is a Kultminor fejlesztési tervével kell pályázniuk, azonban ez a terv sem lesz nyilvános.

A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a jelentkezők projektjeit. A projekteket a pályázati bizottság tagjai ismerhetik majd meg

– tájékoztatott Bačinská. Ezúttal a jelöltek meghallgatását sem figyelheti majd közönség. „A meghallgatás nem lesz nyilvános” – írta válaszában a szóvivő.

A bizottság feltehetően sorrendet állít majd fel a jelöltek között, Martina Šimkovičová miniszter ez alapján választja majd ki az új igazgatót. „A pályázók sorrendje a miniszterasszony számára – a törvénnyel összhangban – kötelező” – jelentette ki Bačinská. Válaszaiból azonban az derül ki, hogy ez a javasolt sorrend sem lesz nyilvános, vagyis azt sem fogjuk tudni, hogy milyen sorrendbe állította a bizottság az eltitkolt nevű jelentkezőket.

Kapcsolódó cikkünk

Peter Pellegrini jövő héten egyeztetni fog Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyabb működéséről és az államnyelvtörvény tervezett módosításáról is. Az államfő ezt azután jelentette ki, hogy az elnöki palotában fogadta hétfőn a Szlovákiában bejegyzett tizenöt etnikai kisebbség képviselőit.

Az elnök azt ígéri, tolmácsolni fogja a miniszternek a KKA hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatokat. „Annak érdekében, hogy mindazok, akik gyönyörű fesztiválokat vagy más rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg vagy különféle projekteket bonyolítanak le, lényegesen hamarabb hozzájuthassanak az anyagi forrásokhoz” – fogalmazott Pellegrini.

Az államfő egyben emlékeztetett: a nemzetiségi közösségek már régóta sürgetik a nemzetiségi kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is. Hangsúlyozta: a nemzetiségeket érintő törvényalkotási folyamatba bele kell vonni a kisebbségek képviselőit is.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A kulturális minisztériumban befejeződött az államnyelvtörvény módosításának véleményezése, de itt egy időre le is áll a folyamat. A tárca december végéig „kapott halasztást” a törvény kidolgozására, mert még egyeztetni akar a kisebbségi kormánybiztossal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel.

Egyelőre lekerül a napirendről az államnyelvtörvény módosítása, a Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium hosszabb időt kért a tervezet kidolgozására, és erről tájékoztatta Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is. Lapunk információi szerint a szaktárca

a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével

indokolta a halasztást, illetve egyeztetni akar a nemzeti kisebbségek képviselőivel is, mert a tárca szerint magyaron kívül más kisebbség nem szólt hozzá a javaslathoz. A szaktárca tavaly indította el az államnyelvtörvény módosításának folyamatát, amely több ponton is szigorította volna a jogszabályt, és ezzel korlátozta volna a kisebbségi nyelvek hivatali és nyilvános használatát.

A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,

az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.

A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.

Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.

A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne

– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.

A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.

Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.

Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.

A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️

Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.

A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”

Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.

A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.

Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;
Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;
Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;
Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;
Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;

Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.

20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.

Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is

– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.

Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.

„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.

Kapcsolódó cikkünk

Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.

Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.

Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.

Jövedéki adó

Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.

A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.

„Magassági” szorzó

Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.

A települések nagysága

A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.

Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)

Rossz és jó hír

És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.

És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.

A szlovákokat is érinti

És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.

Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.

Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.

A szerző Komárom polgármestere

Vissza a múltba

Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.

Bonyolult matematika

Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).

A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;

Diszkriminatív szempontok

A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.

Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum

– magyarázta Őry Péter.

Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.

„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.

A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.

„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.

A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.

Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne

– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.

Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.

Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe

– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.

Van megoldás

A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.

Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást

– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.

A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.

A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.

„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.

Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.

„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.

Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.

A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne

– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.

Alternatív jövőképek

A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.

„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.

Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.

„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.

Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.

„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.

Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is

– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.

Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.

A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.

„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.

A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.

„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.

A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.

Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.

„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”

– nyilatkozta lapunknak Gubík.

„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.

Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.

Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.

A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.

Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.

A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett

A nyelvtörvény tervezett módosításáról novemberben tárgyalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Robert Ficóval, aki ígéretet tett a „status quo” megtartására. Gubík ezt akkor úgy kommentálta, hogy

rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.

Már a jelenlegi törvény alapján is többen feljelentetés született, a Magyar Szövetséget elsősorban a kampányaik miatt érte támadás, de a legutóbb a Nyitra megyében kihelyezett hivatalos közúti táblák miatt érkezett feljelentés.

Meg kellett volna tanulni szlovákul

A minisztérium szerint a tervezett módosítás oka az, hogy egyre több természetes és jogi személy is panaszkodik az államnyelvtörvény megsértésére, amit szerintük a törvény nem egységes értelmezése, illetve a felügyeleti szerv gyenge hatáskörei okoznak. Az előkészített módosítás célja ezért a szlovák nyelv pozíciójának a megerősítése lenne „bizonyos területeken a hivatali és közösségi érintkezésben”. A nyelvtörvény tervezete egyben nagyobb hatáskört adott volna a kulturális minisztériumnak a törvény betartatására, amely komoly bírságokat szabhatott volna ki a törvény megsértőire. Szigorúan megszabták volna a szlovák és a magyar feliratok sorrendjét, a vasúti, és a postai kommunikációt a kisebbségek nyelvén pedig lehetetlenné tették volna.

A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.

Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.

Miről szól még az interjú:

Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?

A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?

Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.

Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.

Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?

Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis

nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.

Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?

A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.

Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?

Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.

Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.

Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.

Mi változik a közfeliratok esetében?

Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.

Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.

Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?

Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.

Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?

Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.

A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?

A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.

Kapcsolódó cikkünk

A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.

A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.

A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna

– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.

A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.

Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!

– véli a Szövetség.

A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.

Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot

– üzeni a kulturális miniszternek a párt.

Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?

Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.

Ez mit jelent?

Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.

És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?

A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.

Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.

Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.

Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?

A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.

Ennek milyen hatása lehet?

Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.

A földrajzi nevek írásában változik valami?

Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.

Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?

Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.

Kölcsönösen erősítjük egymást az elnök szerint

Pellegrini méltatta Szlovákia etnikai, kulturális sokszínűségét. Szerint függetlenül attól, hogy Szlovákia melyik szegletében született valaki, milyen társadalmi rétegből származik, vagy milyen nemzetiségű, mindannyian teljes jogú állampolgárai vagyunk a Szlovák Köztársaságnak. Úgy véli,

az etnikai, kulturális, nyelvi sokszínűség erősebbé teszi Szlovákiát, mert az ország ebből a sokféleségből inspirációt meríthet, a különböző közösségek pedig – beleértve a szlovák nemzetet is – kölcsönösen erősítik egymást, ha békében és szinergiában élnek.

Pellegrini arról nem beszélt, hogy ezek a gondolatok vajon mennyire összeegyeztethetők a kulturális miniszter korábbi kijelentéseivel, miszerint: „A szlovák nép kultúrájának szlováknak kell lennie. Szlováknak, és nem másnak”, illetve hogy a szlovák kultúra „keveredését” más kultúrákkal el kell utasítani.

Az államfő utalt arra is, hogy különbséget kell tenni azok között, akik már hosszú ideje jelen vannak Szlovákiában, és azok között, akik csak nemrég telepedtek le az országban, hozzátéve: mindkét csoportnak más-más kihívásokkal kell szembenéznie.

Forró: történelmi jelentőségű pillanat

A köztársasági elnök köszönetet mondott a nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójának, Forró Krisztiánnak a kerekasztal-beszélgetés megszervezéséért, amelyen a 15 etnikai kisebbség képviselői mellett Horony Ákos, az etnikai kisebbségekért, Alexander Daško, a roma közösségekért, illetve a Simona Zacharová, a civil társadalom fejlődéséért felelős kormánybiztos vettek részt.

Forró a mai eseményt

történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, hiszen először került sor egy közös, nyílt párbeszédre minden Szlovákiában elismert nemzeti közösség képviselőjével a köztársasági elnök hivatalos jelenlétében, az elnöki palotában.

“Ilyen átfogó találkozóra még nem volt példa. A visszajelzések alapján bátran mondhatjuk, megindult egy bizalomépítő folyamat, ahol nemcsak a problémák kerültek felszínre, hanem közös értékek, jövőképek és megoldási javaslatok is. Ez nem egy befejezett esemény, hanem egy társadalmi párbeszédsorozat nyitánya” - hangsúlyozta az elnök tanácsadója.

Szerinte a találkozó önmagában is erős üzenet, és azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök komolyan veszi a nemzeti közösségek jelenlétét és szerepét Szlovákiában.

Bízom a pozitív elmozdulásban, az eddiginél hangsúlyosabbá válhat a nemzetiségi ügyek jelenléte az elnöki narratívában és cselekvésben is. A közösségek megerősítést kaptak abban, hogy értékes részesei az országnak, és számíthatnak arra, hogy identitásukat nemcsak megőrizhetik, hanem élhetik is – méltósággal és támogatással

- értékelte a hétfői találkozót Forró.

Konkrét panaszok is felmerültek

Horony Ákos kormánybiztos az Új Szó megkeresésére elmondta: jó benyomást tett rá a találkozó, azért is, mert az államfő az eredetileg tervezettnél több időt szánt a kerekasztal-beszélgetésre. Hozzátette: a köztársasági elnök figyelmesen végighallgatta, milyen kihívásokkal szembesülnek az egyes kisebbségek képviselői.

Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban - hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra odafigyelve készítsék elő az államnyelvtörvény módosítását

- mutatott rá Horony.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Idén is késik a támogatások kifizetésével a Kisebbségi Kulturális Alap, a magyar pályázóknak még 1,2 millió eurót ki kellene fizetnie. Az alap a késést kapacitáshiánnyal és a pályázók “lassúságával” indokolja. A pályázók szemszögéből viszont az alap csicskáztatja őket, a feleslegesen szigorú ellenőrzésekkel ellehetetleníti a kulturális szervezetek munkáját és egyben lassítja a kifizetést. Közben már kiírták az első felhívást 2025-re.

Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak.

A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.

Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg.

Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás

A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.

A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik

– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.

Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató.

Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.

Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira

– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.

A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben

Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája.

A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.

2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék.

Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?

Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.

Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be

– mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.

A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének.

A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat

– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.

Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el

Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.

Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt

– mondta Antal.

Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.

Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik

– állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja.

A semmibe vett irányító szerv

Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal.

Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A napokban indulhat a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott egyes támogatások kifizetése, de a színházi, népművészeti rendezvények, a nagy kulturális események, nyári táborok pályázatait elbíráló bizottság majd csak június 17-én ül össze. Esetükben a kifizetés jóval később várható. Közben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta, hogy az alap felügyelőbizottságába Rigó Konrád korábbi hidas államtitkár kerüljön.

Alena Kotvanová, a KKA igazgatója lapunknak elmondta, a héten már megkezdődött a nyertes pályázatokra vonatkozó szerződések aláírása és a támogatások utalása is megindult. Mindez azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a pályázó már az összes szükséges igazolást és dokumentumot benyújtotta. Az alap igazgatója hangsúlyozta, a kifizetések időpontja nagyban függ maguktól a pályázóktól is, hiszen be kell szerezniük a szükséges papírokat. „Ennek ellenére úgy tűnik, idén valamivel optimistábbak lehetünk, mint az előző években” – tette hozzá a pályázatok jelentős részének kifizetési idejére vonatkozóan.

Felvettük a kapcsolatot több szlovákiai magyar kulturális szervezettel, köztük nagy és jelentős hagyománnyal rendelkező intézményekkel, amelyek egytől egyig arról számoltak be, hogy még nem kapták meg a pénzt. Volt olyan szervezet, amely már minden szükséges dokumentumot benyújtott, de ennek ellenére már hosszabb ideje vár a dotáció utalására. Az igazgató a támogatások kifizetésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az egész folyamat csak az után indulhatott meg, hogy az alap ún. szakmai tanácsai eldöntötték, melyik pályázatok kapnak támogatást. Az egyes kisebbségek esetében ezek a testületek kötelező érvényű javaslatot adnak arra, mely projekteket támogassa az alap.

A szakmai tanácsok

A szakmai tanácsok egy része, főleg a kisebb nemzetiségek esetében, már márciusban és áprilisban összeült. A magyar nemzetiség kulturális támogatásáról döntő testületek üléseire is, egyet leszámítva, márciusban, illetve áprilisban sor került. Jelen pillanatban már csak egy szakmai tanács ülése van hátra, mégpedig azé, amely a magyar kisebbség legnagyobb rendezvényeinek, így például a Duna Menti Tavasz színjátszó fesztiválnak, a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak és a Gombaszögi Nyári Tábornak a támogatásáról dönt. Az említett rendezvények és a kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó többi esemény is évről évre több tízezres kérelemmel fordul az alaphoz, és rend szerint ilyen nagyságrendben nyernek támogatást. Az alap által nyújtott egyik legnagyobb összegű dotációkról van szó. Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett színjátszó fesztivált már május 21. és 24. között megtartották, a zselízi népművészeti fesztivált is június 14. és 16. között rendezik. A kérdéses bizottság azonban csak június 17-én és az azt követő napokban tartja meg az ülését, ekkor határoznak arról, hogy az addigra már lezajlott események végül megkapják-e az állami támogatásukat. Kotvanová elmondta, a bizottság a testület egyik tagjának egészségi állapota miatt nem tudott korábban összeülni. De arról is beszélt, hogy a tanácsok ülése általában is nagyban függ attól, a testületek tagjai milyen közös időpontot tudnak találni. Információink szerint a magyar kisebbség rendezvényeinek támogatásáról döntő tanács most öt helyett csak négy fővel működött. Az egyik tag, Juhász Eszter tagsága ugyanis megszűnt, mivel a regionális választáson a Magyar Szövetség színeiben indult.

Az igazgató arról is beszélt, hogy a nyertes pályázóktól a Munkabiztonsági Felügyelőség (Inšpektorát práce) által kiállított igazolást is be kell kérniük, de a vonatkozó jogszabályokban lévő diszkrepancia miatt az intézmény nem a megfelelő formátumú dokumentumot adja ki. Ennek a problémának a megoldásán már dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy a kérelmek feldolgozásának üteme nagyban függ az alap rendelkezésére álló adminisztratív kapacitásoktól is. Hozzátette, ennek egy részét jelen pillanatban lefoglalja az Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad) által idén januárban indított ellenőrzése. „Az alapnak rendelkezésükre kell bocsátani az adminisztratív, technikai és személyzeti kapacitásai egy részét, ez is hatással van a kifizetések időpontjára” – mondta Kotvanová.

Az igazgató elmondta, a parlamentben terítéken van a KKA-ra vonatkozó törvény módosítása. Ez egyelőre egy technikai jellegű változást tartalmaz. Egyebek mellett azt, hogy mivel tavaly hivatalos nemzetiségként ismerték el a vietnámi kisebbséget, így őket is be kell emelni a jogszabályba. „Amennyire tudom, egy nagyobb módosítás is kilátásban van, amely több területet is érintene. De erről nincsenek konkrét információim” – tette hozzá azzal, az alap nyitott arra, hogy ebben közreműködjön. Arról is beszélt, hogy az uniós szabályoknak megfelelően 200 ezerről 300 ezerre növekedett az a felső küszöb, amelyet támogatásként egy szervezet igényelhet (de minimis).

Kompetenciakérdések

Lapunk tudomására jutott, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve az ezen belül működő kisebbségi bizottság a közelmúltban Rigó Konrádot, a Híd egykori kulturális államtitkárát jelölte a KKA felügyelőbizottságába. Ezt a jelölést azonban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta. Mindezt anélkül, hogy részletesen indokolta volna ennek okait. „A rendelkezésemre bocsátott anyagok alapos mérlegelése után arra a következtetésre jutottam, hogy egy másik jelöltet kell állítani, aki jobban tükrözi a Kisebbségi Kulturális Alap szükségleteit, ezért úgy döntöttem, hogy a javaslatnak nem teszek eleget” – olvasható abban a levélben, amelyben a tárcavezető a határozatát ismerteti. A miniszter egy jogi elemzést is készíttetett a döntése mellé, amely szerint neki mint tárcavezetőnek joga van felülbírálni a kisebbségi bizottság vonatkozó döntését. Az alapot vezető Kotvanová ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, ahogy arról sem, hogy Rigó megfelelő jelölt lett volna-e a tisztségre. A korábbi hidas államtitkár volt a KKA-t létrehozó törvény egyik kidolgozója.

A jelölés vétózásával kapcsolatban Rigó lapunknak elmondta, belátja, a miniszternek joga volt erre. „Ezzel azonban egy olyan precedenst teremt, amire eddig még Szlovákiában nem volt példa, hiszen a kisebbségi bizottság demokratikusan megválasztott tagjai kollektív döntésén gázol át. Ezzel azt üzeni a hazai nemzetiségeknek, mindegy, hogy az önkormányzatiság jegyében milyen döntést hoz egy kollektív szerv. A miniszter egy személyben ezt semmibe veheti” – mondta a korábbi államtitkár. Arról, hogy mi lehet a jelölésére adott vétó oka, elmondta, a miniszter munkájával és a jelenlegi kormány kulturpolitikájával ő nagyon kritikus. „Azt a fajta rombolást, amit a kultúrában végeznek, arra eddig Szlovákiában nem volt példa” – nyilatkozta, de hozzátette, az is lehet, hogy a Smerhez közel álló szereplők befolyásolták a tárcavezető döntését. „Csak néhány hónappal van mögöttünk az államfőválasztás. Azoknak, akik magyar vonalon összefeküdtek a kormányzó koalícióval, érdekében állhat, hogy ne legyen jobb rálátásom a KKA működésére” – fogalmazott Rigó. Arról is beszélt, azért szeretett volna a felügyelőbizottság tagja lenni, hogy a testületen keresztül a támogatások kifizetésének csúszását felszámolják. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga van arra, hogy bizonyos feladatokat szabjon az igazgató számára.

Haraszti Gyula, a kisebbségi bizottság egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, ez a testület a nemzetiségek egyetlen olyan szerve, ahová a tagok választás útján kerülnek be. Ezzel együtt is az intézménynek nagyon korlátozott jogkörei vannak. Ezek közül az egyik, hogy megválaszthatják a KKA felügyelőbizottságának egyik tagját. „Most a kulturális minisztérium ettől az icipici kompetenciától is megfosztotta a bizottságot” – tette hozzá. Haraszti szerint Rigó, akit a testületben titkos szavazással választottak meg, az egyetlen alkalmas jelölt volt a tisztségre, hiszen jelentős tudással rendelkezik a KKA működéséről. Egyben rámutatott, a miniszter nem közölte a vétója okát. Haraszti úgy véli, a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos, aki elhalasztotta a bizottság következő ülését, akkor is igyekszik együttműködni a kabinettel, ha csorbulnak a nemzetiségek képviselőinek jogai.

Megkerestük Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is, aki elmondta, a kulturális miniszternek a kormányhivatal jogi szakosztálya szerint is joga van vétóval élni a KKA felügyelőbizottságának tagjával kapcsolatban. „Amikor a KKA-ra vonatkozó törvényt készült, akkor kellett volna erre odafigyelni” – tette hozzá arra utalva, hogy a jogszabályt a 3. Fico-kormány idején, a Híd hathatós közreműködésével fogadták el. A törvény előkészítésén maga Rigó is dolgozott. Majd arról beszélt, mivel ő a nemzetiségi önkormányzatiság elvét képviseli, szerinte jobb lett volna ha a kérdéses jogszabály nem lényegi, hanem csak formális jogkört adott volna a miniszternek a KKA felügyelőbizottságára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy a törvény terítéken lévő módosítása során javasolni fog-e egy ilyen irányú módosítást, Horony azzal választolt, erről a kisebbségi bizottságban fognak egyeztetni. Bár most először történt meg, hogy a miniszter élt a vétójogával, Horony szerint nem történt kompetenciaváltozás a tárcavezető és a kisebbségi bizottság között. „Törvénymódosítás erre vonatkozóan ugyanis nem volt” – tette hozzá. Szerinte Rigó kinevezése ellen szólt az az érv, hogy egy politikailag exponált személyről van szó. „Érvek mellette is vannak, hiszen egykor részt vett a törvény kidolgozásában, ismeri az intézményt” – mondta a kormánybiztos. Arról, hogy Šimkovičová pontosan miért utasította el Rigó kinevezését, nem tudott részletesebb felvilágosítást adni, erről a miniszter asszonyt kellene megkérdezni. Hozzátette, július 2-án ül össze a kisebbségi bizottság, akkor tudnak majd új jelöltet választani a KKA felügyelőbizottságába.

Már kiírták a pályázatot 2025-re

Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.

Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.

Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.

2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap.

Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.

Szövetség: teljesen új államnyelvtörvény kell

A Magyar Szövetség pozitívan értékeli az államfő által összehívott kerekasztalt, de szerintük inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van. “Pozitívan értékeljük, hogy a tárgyalások után az államfő a békés együttélés szükségessége mellett éppen azt a két témakört, az ún. kisebbségi törvényt és a nemzeti közösségek nyelvi jogainak a bővítését emelte ki, amelyek a Magyar Szövetség programpontjai között is szerepelnek” - áll a Szövetség nyilatkozatában.

Fontosnak tartják, hogy mielőbb megszülessen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, az államnyelvtörvényt viszont teljesen átalakítanák, szerintük ezen a téren teljesen új filozófiai megközelítésre van szükség.

Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadására lenne szükség

- tájékoztatott álláspontjáról a Magyar Szövetség.

Šimkovičová – és állítólag Pellegrini – szerint a kisebbségek elégedettek a Kultminorral

Šimkovičová kedden Peter Pellegrini kormányfőnél járt, ahol a Kultminorról is tárgyaltak. A minisztérium és a TASR által kiadott hír kisebb eltérést mutat. Az állami hírügynökség híre szerint a Kultminor témáját Pellegrini nyitotta meg, és a hatékonyabb, gyorsabb munka felől érdeklődött. „Megnyitotta a kisebbségi kultúra támogatásának és a munka felgyorsításának, hatékonyabbá tételének témáját” – írja a TASR.

Ezzel szemben a minisztériumi beszámoló az elégedettségről szól, eszerint a kisebbségek is elégedettek az alap munkájával.

Szóba került a nemzeti kisebbségek támogatása is, akiknek a képviselőivel a köztársasági elnök többször személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint elégedettségüket fejezték ki a támogatási rendszerrel és a pénzügyi támogatások kifizetésének időzítésével is

– áll a tárca honlapján.

Ez annyiban mindenképpen meglepő, hogy Kultminor munkáját rendszeresen bírálják a kisebbségi szervezetek, mert a támogatásokat általában késve, sokszor már a rendezvény megvalósítása után kapják meg. A támotatásokról döntő egyes szakmai bizottságok ülése idén is csak május-júniusban valósult meg. A támogatások kifizetése idén is június folyamán gyorsult fel, a mai napig mintegy 400 pályázati támogatást folyósított a Kultminor a várható több ezerből.

Kritika elhangzott a miniszter által említett találkozón is, amelyen Pellegrini a kisebbségek képviselőit fogadta.

Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban - hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak

– mondta el lapunknak Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztos a találkozó után.

Négy évvel ezelőtt minden nyilvános volt

A jelenlegi igazgatót, Alena Kotvanovát nyilvános pályázati eljárásban, nyilvános meghallgatás után választotta ki az ugyancsak nyilvános összetételű pályázati bizottság. 2021-ben a KKA igazgatói tisztségére összesen négyen jelentkeztek, a nyilvános meghallgatáson végül Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán vett részt, mivel Petrus Gyula visszalépett az indulástól. Natália Milanová (OľaNO) akkori kulturális miniszter a bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezte ki a Kultminor élére.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Alena Kotvanová lesz a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója. Natália Milanová (OĽaNO), a kulturális tárca vezetője a bizottság pontozásos értékelése alapján nevezi ki a posztra. A bizottság június 22-én, a jelöltek nyilvános meghallgatása után döntött az új igazgató személyéről – tájékoztatott Michal Hajtol, a kulturális minisztérium államtitkári hivatalának munkatársa.

„A pályáztatási eljárást az új miniszteri irányelv szabályozza, amely garantálja a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást” – mondta Hajtol. Hozzátette, a pályázat és a nyilvános meghallgat jegyzőkönyvét, a bizottság tagjainak nevét és a pályázók önéletrajzát és pályázatát a minisztérium honlapján teszik közzé.

Kotvanová 2013 óta dolgozik a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban, korábban a kormánybiztosi hivatal igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály igazgatója volt. Emellett a nemzeti kisebbségek legmagasabb szintű érdekképviseleti platformjának, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkára.

A minisztérium április 20-án hirdette meg a pályázatot. Négyen jelentkeztek a posztra, közülük azonban csak hárman jelentek meg a nyilvános meghallgatáson. A minisztériumnak számos elvárása van az új vezetéssel szemben, egyebek között a támogatott projektek ellenőrzésére vonatkozó javaslat kidolgozását is elvárja.

A Kisebbségi Kulturális Alap célja a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása, különös tekintettel a kulturális és tudományos értékek létrehozására.

Az alap jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert hivatali ideje júliusban jár le.

A Kultminor jelölt egy tagot

Ez azonban nem történt meg, pedig a minisztérium még kérte is a Kultminort, hogy jelöljön tagot a bizottságba. „A kulturális minisztérium kérése alapján 2025. július 9-én elküldtem a pályázati bizottságba jelölt személy nevét, az elérhetőségeivel együtt” – tájékoztatta az Új Szót Alena Kotvanová, a Kultminor jelenlegi igazgatója. A tájékoztatás szerint a jelöltet az alkalmazottak választották ki, ő az Alap egyik projektkoordinátora. A minisztérium azonban nem reagált az igazgató bejelentésére.

A kulturális minisztérium az Alap jelöltjével mai napig nem vette fel a kapcsolatot

– tájékoztatott ma (szerda) Kotvanová. Lapunk információ szerint a bizottság tagjai közt valóban szerepelt a Kultminor alkalmazottainak a képviselője is, de Lukáš Machalának, a minisztérium hivatalvezetőjének javaslatára kihúzták őt a listáról.

Ma nyitották fel a borítékokat

Pedig lapunk információi szerint a bizottságnak már ma is volt egy ülése:

a július 10-ig, vagyis a pályázati határidőig beérkezett jelentkezéseket bontották fel és ellenőrizték, hogy a jelölt megfelel-e a pályázati kiírásnak, és a pályázata tartalmazza-e az előírt mellékleteket.

Lapunk információi öten pályáztak, de azt nem lehet tudni, közülük hányan feleltek meg a pályázati kiírásnak. Az egyik jelentkező Lengyel Diána, aki korábban a Magyar Szövetség elődpártjában, az Összefogásban politizált, de már ne aktív tagja a Szövetségnek.

Kérdéseinket elküldtük a kulturális minisztériumnak is, amint választ kapunk bővítjük hírünket.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A kulturális minisztérium által, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára kihirdetett pályázati felhívást bírálja a Magyar Szövetség és a kisebbségi ügyi kormánybiztos is. A roma kormánybiztost nem zavarja, hogy zárt ajtók mögött zajlik az igazgató kiválasztása. Egy jelölt és egy bizottsági tag neve már ismert.

A Magyar Szövetség szerint minden elemében rossz a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium által kiírt pályázati felhívás, amelyet a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatói posztjára írtak ki. A minisztérium teljes titokban akarja lebonyolítani a pályáztatást, nem nyilvános sem a jelentkezők neve, sem a pályázati projektjük, és a minisztérium titkolja a pályázati bizottság tagjainak nevét is.

Botrányos és abszurd a pályázati eljárás, már a meghirdetésének a módja és a határidő meghatározása is botrányos volt

– jelentette ki Mózes Szabolcs, a Szövetség képviselője. De úgy véli, hogy a lebonyolítás minden eleme botrányos, kezdve a pályázók nevének, projektjeinek eltitkolásával, a pályázati bizottság tagjainak titkosításával és a meghallgatás zárt körűvé tételével. „Az sem biztos így, hogy szakemberek választják-e majd ki az új igazgatót” – magyarázta Mózes.

Kiemelte, hogy négy éve még a jelöltek neve, a pályázati projektjeik, a pályázati bizottság összetétel és a végül a jelöltek meghallgatása is nyilvánosan zajlott.

Most azt sem fogjuk tudni, hogy valóban a bizottság által első helyre sorolt jelöltet nevezi-e ki igazgatónak a miniszter

– mondta Mózes. A párt levélben kéri majd a minisztériumot az eljárás nyilvánosabbá tételére.

A kisebbségi kormánybiztos egy főt delegált

A pályázati eljárás titkosságával kapcsolatban kifogásai vannak a kisebbségi ügyi kormánybiztosnak is. Horony Ákos annyival több információval rendelkezik, hogy legalább a pályázati bizottság egyik tagjának a nevét ismeri, mivel kormánybiztosként egy embert jelölhetett a bizottságba.

A pályázati felhívás megjelenése után érdeklődtünk, hogy nevezhetünk-e tagot a bizottságba, mivel négy évvel korábban a biztos jelölt tagot az értékelő testületbe. Erre pozitív választ kaptunk

– mondta az Új Szónak Horony. A kisebbségi kormánytanács kisebbségi kamarájának egyik tagját jelölték a testületbe.

A pályázati eljárás nyilvánosságát azonban nem tudja ő sem befolyásolni.

A pályázati eljárás lebonyolítása a minisztérium hatásköre, de én annak a híve vagyok, hogy minél transzparensebb legyen az eljárás

– mondta lapunknak Horony. Szerinte még a nyilvánosság bevonása sem garancia a minél tisztább lebonyolításra. „A nyilvános pályáztatással azonban mindenképpen nagyobb az esélye, hogy rendben zajlik majd a folyamat” – mondta a kormánybiztos.

A minisztérium annyira titkolózik, hogy a bizottság többi tagjának nevét, sőt, a bizottság tagjainak számát sem ismeri a kormánybiztos. A biztos Kállay Andrást, a kormánytanács egyik tagját, a Pro Civis polgári társulás képviselőjét jelölte a pályázati bizottságba.

A roma biztos nem akar kommentálni

Alexander Daško, kormány roma ügyi biztosa már nem ilyen kritikus a kulturális minisztériummal szemben. Ők tagot sem küldenek a pályáztató bizottságba.

A roma közösségek kormánybiztosa nem delegál tagot a bizottságba. A kulturális minisztérium hatáskörébe tartozó folyamatokat a hivatalunknak nem tiszte kommentálni

– válaszolta az Új Szó kérdéseire Miriam Žiaková, a hivatal kommunikációs osztályának igazgatója.

Egy jelölt neve biztos, a borítéknyitás szerdán

Lapunk információi szerint a július 10-i határidőig 5 pályázó juttatta el jelentkezését a kulturális minisztériumba.

A jelöltek közül egyelőre csak Lengyel Diána neve ismert, aki korábban a Magyar Szövetség egyik elődpártjának, az Összefogásnak, majd a Szövetségnek is a tagja volt.

A 2023-as parlamenti választáson a párt listájának 36. helyén szerepelt. Dolgozott azonban az első szlovákiai magyar folmsorozat, a Pressburg szövegkönyvén is. Az igazgatói pályázat egyik feltétele azonban, hogy a pályázó nem lehet politikai párt vezető szervének a tagja, és nem nyilvánulhat meg politikai párt nevében vagy annak érdekében.

A beérkezett pályázatokat lapunk információi szerint július 16-án bontják majd fel, a pályázati bizottság tagjai is akkor ismerik majd meg a lehetséges jelöltek nevét és pályázatát. A jelöltek meghallgatását július 24-re tervezi a kulturális minisztérium.

Ahogyan lapunk megírta, a kulturális minisztérium a nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A minisztérium szándéka szerint azonban még a felhívásra jelentkező és a feltételeknek megfelelő jelöltek neve sem lesz nyilvános.

A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a pályázati felhívásra jelentkező jelöltek nevét

– tájékoztatta lapunkat Petra Bačinská, a kulturális minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.

Nemcsak a jelentkezők neve, minden titkos lesz

A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a jelentkezők projektjeit. A projekteket a pályázati bizottság tagjai ismerhetik majd meg

– tájékoztatott Bačinská. Ezúttal a jelöltek meghallgatását sem figyelheti majd közönség. „A meghallgatás nem lesz nyilvános” – írta válaszában a szóvivő.

Kapcsolódó cikkünk

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével

A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,

az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.

A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne

– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.

Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.

Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.

A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️

Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;
Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;
Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;
Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;
Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;

Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is

Kapcsolódó cikkünk

Jövedéki adó

„Magassági” szorzó

A települések nagysága

Rossz és jó hír

A szlovákokat is érinti

A szerző Komárom polgármestere

A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;

Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum

– magyarázta Őry Péter.

Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne

– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.

Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.

Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe

Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást

– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.

A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne

Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is

– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.

A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.

A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.

– nyilatkozta lapunknak Gubík.

Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.

A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.

A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett

rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.

Meg kellett volna tanulni szlovákul

A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.

Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Miről szól még az interjú:

Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?

A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?

Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.

Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.

Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?

Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?

A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.

Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?

Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.

Mi változik a közfeliratok esetében?

Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.

Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?

Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?

Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.

A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?

Kapcsolódó cikkünk

A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.

A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna

A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.

Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!

– véli a Szövetség.

A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.

Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot

– üzeni a kulturális miniszternek a párt.

Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?

Ez mit jelent?

Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.

És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?

Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.

Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.

Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?

Ennek milyen hatása lehet?

A földrajzi nevek írásában változik valami?

Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?

Kölcsönösen erősítjük egymást az elnök szerint

az etnikai, kulturális, nyelvi sokszínűség erősebbé teszi Szlovákiát, mert az ország ebből a sokféleségből inspirációt meríthet, a különböző közösségek pedig – beleértve a szlovák nemzetet is – kölcsönösen erősítik egymást, ha békében és szinergiában élnek.

Forró: történelmi jelentőségű pillanat

Forró a mai eseményt

történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, hiszen először került sor egy közös, nyílt párbeszédre minden Szlovákiában elismert nemzeti közösség képviselőjével a köztársasági elnök hivatalos jelenlétében, az elnöki palotában.

Szerinte a találkozó önmagában is erős üzenet, és azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök komolyan veszi a nemzeti közösségek jelenlétét és szerepét Szlovákiában.

Bízom a pozitív elmozdulásban, az eddiginél hangsúlyosabbá válhat a nemzetiségi ügyek jelenléte az elnöki narratívában és cselekvésben is. A közösségek megerősítést kaptak abban, hogy értékes részesei az országnak, és számíthatnak arra, hogy identitásukat nemcsak megőrizhetik, hanem élhetik is – méltósággal és támogatással

- értékelte a hétfői találkozót Forró.

Konkrét panaszok is felmerültek

Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban - hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra odafigyelve készítsék elő az államnyelvtörvény módosítását

- mutatott rá Horony.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.

Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás

A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.

A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik

– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.

Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.

Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira

– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.

A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben

A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.

Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?

Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be

A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat

– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.

Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el

Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt

– mondta Antal.

Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.

Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik

A semmibe vett irányító szerv

Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A szakmai tanácsok

Kompetenciakérdések

Már kiírták a pályázatot 2025-re

Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.

Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.

Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.

Szövetség: teljesen új államnyelvtörvény kell

Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadására lenne szükség

- tájékoztatott álláspontjáról a Magyar Szövetség.

Šimkovičová – és állítólag Pellegrini – szerint a kisebbségek elégedettek a Kultminorral

Ezzel szemben a minisztériumi beszámoló az elégedettségről szól, eszerint a kisebbségek is elégedettek az alap munkájával.

Szóba került a nemzeti kisebbségek támogatása is, akiknek a képviselőivel a köztársasági elnök többször személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint elégedettségüket fejezték ki a támogatási rendszerrel és a pénzügyi támogatások kifizetésének időzítésével is

– áll a tárca honlapján.

Kritika elhangzott a miniszter által említett találkozón is, amelyen Pellegrini a kisebbségek képviselőit fogadta.

Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban - hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak

– mondta el lapunknak Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztos a találkozó után.

Négy évvel ezelőtt minden nyilvános volt

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A Kisebbségi Kulturális Alap célja a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása, különös tekintettel a kulturális és tudományos értékek létrehozására.

Az alap jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert hivatali ideje júliusban jár le.

Kötelező vagy csak lehetőség?

A tárca július elején hirdette meg az igazgatói posztot, előbb csak a Profesia.sk honlapon, a jelentkezési határidő július 10-én járt le, a jelölteket július 24-én hallgatja meg a pályázati bizottság. A minisztérium a pályázati eljárást teljes titokban bonyolítja: nem hozza nyilvánosságra sem a jelentkezők nevét, sem a pályázók projektjeit, de még a pályázati bizottság tagjainak neve is titkos. A minisztérium azonban a tárca 1/2024-es irányelve szerint a pályázati bizottságokba köteles bevonni annak az intézménynek a képviselőjét is, amelynek vezetői posztjára kiírták a pályázatot. A vonatkozó elírás 4. szakaszának 2. pontja ugyanis előírja, hogy a

bizottság egyik tagja annak a szervezetnek az alkalmazottainak a képviselője, amelynek vezetőjére kihirdették a pályázatot.

A rendelet az alkalmazott képviselőjének a kiválasztásának módját nem határozza meg, nem teljesen világos, hogy a minisztérium miért nem fogadta el az alap munkatársai által megválasztott jelöltet.

Viszont a rendelet kijelentő módban fogalmaz, nem azt mondja, hogy „tagja lehet”, hanem azt, hogy a „bizottság egyik tagja” az alkalmazottak képviselője, vagyis ez kötelező érvényű a minisztérium számára.

A bizottsági tagokról miniszter dönt

Lapunk információi szerint egyébként a bizottság öttagú, a minisztérium négy képviselője mellett csak Kállay András, a kisebbségi kormánytanács tagja kapott benne helyet külső szakértőként. Ő Horony Ákosnak, a kisebbségi kormánybiztosnak a jelölése alapján lett a bizottság tagja.

A vonatkozó rendelet szerint egyébként a bizottság összetételét a miniszter, vagyis Martina Šimkovičová nevezi ki a tagokat.

A bizottság tagja lehet külső szakértő is, és ugyan a miniszter kap egy javaslatot a bizottság összetételére, azt szabadon módosíthatja. Jelen esetben nem világos, hogy a Kultminor alkalmazottainak jelöltjét ki zárta ki a bizottságból. Az alkalmazottak képviselője tagja volt a négy évvel ezelőtti pályázati bizottságnak is, pedig az intézményben akkor sem működött szakszervezet, sem pedig alkalmazotti tanács. Az csak a miniszter jóindulatán múlik, hogy lehetővé teszi-e az alkalmazottaknak, hogy egy képviselőjükkel beleszólhassanak az igazgató kiválasztásába.

Egy elégedett és egy elégedetlen jelölt

A bizottság ábécé sorrendben hallgatta meg a jelölteket, elsőként Lengyel Dianát. Lengyel nagyon elégedetlen volt a meghallgatással, nem kívánt részletesebben nyilatkozni.

Csak annyit mondott lapunknak, hogy a testület több tagjának a kérdéseiből az derült ki, hogy nincsenek tisztában a Kultminor működésével és céljaival.

Ján Štovka sokkal elégedettebben nyilatkozott a meghallgatásról.

Jó érzésem van a meghallgatás után, habár nehéz volt, sokáig »grilleztek«

– mondta az Új Szónak Štovka. Ő ruszin közegből érkezett, népzenészkét több ruszin művészeti csoportban is dolgozik, egyébként sajtófotósként is ismert. „Azt szeretném, hogy a kisebbségek jobban éljenek, ne tűnjenek el, hogy a kulturális identitásukat támogassa az Alap” – foglalta össze a Kultminor céljaival kapcsolatos terveit Štovka.

A Kultminor irányításában növelné a transzparenciát. „Azt akarom, hogy azoknak szolgáljon, akik számára létrehozták, hogy ne Pozsonyban, egy íróasztal mögött hozzák meg a döntéseket, hogy párbeszéd folyjon a kisebbségek régióban élő képviselőivel” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit változtatna a Kultminor működésében. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy most hol születnek a döntések.

Nem tudom, vannak szakmai bizottságok, de mindig jó, ha az adott kisebbség körében élünk, és látjuk a problémáikat

– mondta Štovka a döntéshozatalra vonatkozó kérdésünkre. A Kultminor pályázatokat értékelő szakmai bizottságainak tagjait a kisebbségi szervezetek képviselői választják, pontosabban az öttagú bizottságok három tagját. A másik kettőt az igazgató nevezik ki, feltétel a kisebbségi kultúra ismerete.

Štovka 2022-ben független jelöltként indult az önkormányzati választásokon Eperjes polgármesteri posztjáért, a választáson 0,99 százalékos eredményt ért el.

A pályázati eljárásról és eredményéről megkérdeztük a kulturális minisztériumot is, amint választ kapunk, tájékoztatjuk olvasóinkat.

Kapcsolódó cikkünk

Elkezdődött a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának kiválasztása, lapunk információi szerint három jelentkezőt hívtak meg a meghallgatásra, de a minisztériumba csak két pályázót láttunk bemenni. Ma már eredmény is várható.

Öttagú bizottság választja ki ma a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatóját. A testület ülése nem nyilvános, a sajtót a kulturális minisztérium épületébe sem engedték be. A meghallgatásra három pályázót hívtak be, két nőt és egy férfit. A jelöltek neve is titkos, de Lengyel Diana korábban már megerősítette a sajtónak, hogy beadta pályázatát. Ő meg is érkezett a meghallgatásra.

Rajta kívül még egy jelöltet sikerült azonosítanunk, aki szintén elmondta, hogy a meghallgatásra érkezik. A jelölt feltehetően a ruszin nemzetiségű, eperjesi fotós, Ján Štovka. Az előző választásokon indult Eperjes polgármesteri posztjáért. A harmadik jelentkező az Új Szó információi szerint nem érkezett meg.

Ma már döntés is várható

Kállay András a bizottság egyetlen külsős tagja, akit Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos jelölt a testületbe. Rajta kívül csak a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium képviselői vannak a testületben. „Eredetileg héttagú bizottságot javasoltak, de a Kultminor alkalmazottainak képviselőjét és még egy jelöltet nem fogadtak el” – mondta lapunknak a meghallgatás előtt Kállay. A minisztérium kisebbségi osztálya nem jelölt tagot a bizottságba.

A bizottság várhatóan ma döntést is hoz.

A meghallgatás során pontozzuk a jelentkezőket, a legtöbb pontot szerző jelöltet javasoljuk majd kinevezésre

– mondta Kállay. Az igazgatót Martina Šimkovičová kulturális miniszter nevezi ki, aki egy listát kap a jelöltekkel a szerzett pontszámokkal. Azt megteheti, hogy nem fogadja el a bizottság döntését, ebben az estben azonban új pályázatot kell kiírnia. „A jelenlegi igazgató mandátuma július 31-ével lejár, augusztus 1-től új igazgatót kellene kineveznie” – mondta Kállay. Az új pályázat kiírása legalább egy hónappal csúszást jelentene, addig feltehetően megbízott igazgató vezetné a Kultminort.

Lengyel a pályázatok elbírálását gyorsítaná

A meghallgatásra érkező Lengyel Diana elmondta, hogy igazgatóként elsősorban az elbírálási folyamatot gyorsítaná.

Szeretném, ha legkésőbb január-februárban megkötnénk a támogatási szerződéseket, hogy akik az év első felében terveznek rendezvényeket, tudjanak számolni a támogatásokkal

– mondta Lengyel. Az ellenőrzések rendszerét is módosítaná. „Mindent papíron, postán kell eljuttatni, nem 21. századi a rendszer” – magyarázta a pályázó. Azt is kifogásolta, hogy a Kultminor még mindig a 2021-es pályázatokat ellenőrzi.

A titkos pályáztatási folyamat Lengyel szerint a jelentkezőknek is árt.

A jövendőbeli igazgatónak is erősebb mandátumot adna, ha nyilvános lenne a meghallgatás

– mondta az Új Szónak Lengyel. Ő kész nyilvánosságra hozni a projektjét. „Ha erre a törvény lehetőséget ad, akkor szívesen nyilvánossá teszem a projektemet” – jelentette ki Lengyel. Magát független jelöltnek tartja, habár tagja a Magyar Szövetségnek. „Párttag is jelentkezhet, ha vállalja, hogy a kinevezés után 30 napon belül lemond a tagságáról” – mondta Lengyel.

Ján Štovka nem válaszolt lapunk kérdéseire, csak annyit mondott, hogy az igazgatói meghallgatásra érkezett.

A miniszter szerint transzparens eljárás volt

Šimkovičová várhatóan kinevezi rövidesen a pályázat győztesét, aki az eddigi információk szerint feltehetően Ján Štovka, a ruszin nemzetiségű jelölt lesz. A minisztérium ugyanakkor ma (kedden) sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a miniszter kit és mikor nevez ki a Kultminor élére, csak annyit közöltek, hogy a „miniszter a törvényeknek megfelelően fog eljárni”.

A miniszter nem lát hibát a pályázati eljárásban.

„A pályázati eljárás transzparens módon zajlott, és a miniszter a jegyzőkönyv kézhezvétele után kinevezi azt a jelöltet, aki az első helyen végzett, a jelentkezővel való kölcsönös megállapodás alapján”

– válaszolta kérdéseinkre Petra Bačinská, a kommunikációs osztály vezetője.

Az érintettek tiltakoznak

A pályázati eljárást a kisebbségi kormánytanács kisebbségi szervezetek által választott tagjai sem tartják megfelelőnek. Korábban a szlovákiai magyar művészek szervezete, a Bázis is tiltakozott a pályáztatás miatt.

„Szerintünk komoly problémák voltak a bizottság összeállításával is” – magyarázta Kállay, aki maga is tagja a kisebbségi kormánytanácsnak. Szerinte a minisztérium szakértőket is bekapcsolhatott volna a bizottság munkájába, amit nem tett meg.

„Gyakorlatilag a kulturális szféra egyetlen képviselője sem volt tagja a bizottságnak. Én sem vagyok kulturális szakember, jogász vagyok”

– magyarázta Kállay.

Ennél is aggasztóbbnak tartja, hogy a kisebbségek sem voltak képviselve megfelelő mértékben a tanácsban.

„Magam voltam a négy minisztériumi alkalmazottal szemben, ezt nem tartom elegendő képviseletnek a kisebbségek számára. Így gyakorlatilag semmilyen hatással nem lehettek a kisebbségek az igazgató kiválasztására”

– tájékoztatott Kállay. A tanács egy-két napon belül állást foglal az igazgató kiválasztásával kapcsolatban.

A Magyar Szövetség már holnap, vagyis szerdán tiltakozni fog a kiválasztás módja ellen. A párt a Főügyészségen támadja meg a pályázati eljárás lefolytatását, a beadványukról részletesen tájékoztatunk.

Transparency: várhatóan a fiókban végzi

A dokumentum feltehetően a nálunk fejlettebb politikai hagyományokkal rendelkező országokban sem érne el komolyabb eredményeket például a transzparencia vagy a korrupció visszaszorítása terén. Ľuboš Kostelanský, a Transparency International Slovensko (TIS) elemzője szerint várhatóan Szlovákiában is csak egy darab papiros marad. „A Transparency-nél attól tartunk, hogy a benne lefektetett célok nem fognak teljesülni” – tájékoztatta az Új Szót Kostelanský. Szerinte az etikai kódex, csupán egy nagyon rövid, deklaratív jellegű dokumentum, amely nem határoz meg konkrét kötelezettségeket a miniszterek számára.

„Várhatóan a kormányhivatal valamelyik fiókjában végzi, majd, és az egyetlen eredménye az lesz, hogy az ország formálisan megpróbált eleget tenni a nemzetközi intézmények elvárásainak”

– mondta az elemző.

Hiányzik az ellenőrző szerv

Azt ugyan Kostelanský is elismeri, hogy a hasonló dokumentumokhoz máshol sem kapcsolnak közvetlen szankciókat, viszont egy állam kikényszertíhetné a szabályok betartását a magas beosztású vezetőktől.

„Végső soron minden miniszter sorsa a miniszterelnöktől függ, aki bármikor leválthatja őt bizalomvesztés vagy akár etikai vétség miatt”

– magyarázta Kostelanský.

Példának a brit kormány etikai kódexét hozza, amely sokkal részletesebben taglalja a miniszterek által követendő szabályokat. „Részletes szabályokat tartalmaz a kormányzati rezidenciák és szolgálati autók használatára, a hivatalos utak lebonyolítására, a miniszter által elfogadható ajándékok értékhatárára, valamint a tisztség megszűnése utáni korlátozásokra. Ez mutatja, hogy az adott ország komolyan veszi az etikát, és várható, hogy e szabályokat ténylegesen betartják” – fejtette ki.

A szlovák erkölcsi kódex ugyan tartalmaz olyan megfogalmazásokat, hogy például a vélelmezett összeférhetetlenséget az adott tisztviselőnek jelentenie kell, de azt nem, hogy milyen szervnek.

„Problémát az is, hogy – a fejlett országokkal ellentétben – a kormány etikai kódexe nem számol független etikai bizottság létrehozásával, amely kivizsgálhatná a vétséggyanús eseteket, és állásfoglalásokat adhatna ki”

– hangsúlyozta Kostelanský.

A köztisztviselők számára egyébként már régóta létezik egy meglehetősen magas színvonalú etikai kódex, amelyet a Köztisztviselői Tanács dolgozott ki és ültetett át a gyakorlatba.

„Sajnos a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy ezt a Tanácsot megszünteti, ami negatívan hathat a közigazgatásban dolgozók etikai értékeire”

– zárta az elemző.

Kapcsolódó cikkünk

A kormányhivatal vezetője, Juraj Gedra (Smer) tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a köztisztviselők viselkedését szabályozó kódexét. A javaslat alapján az aktuális miniszterelnök bírálhatja majd el, hogy egy közszolgálati alkalmazott viselkedése megfelel-e az elvárásoknak – ha pedig nem, akár el is mozdíthatja a pozíciójából.

Az etikai kódex a miniszterekre, az államtitkárokra, a miniszteri tanácsadókra és több hivatal vezetőjére is vonatkozna.

A megkötések alapján a köztisztviselő a közjó érdekében cselekszik, becsületesen és hűségesen képviseli az országot, önzetlenül, átláthatóan és felelősségteljesen szolgálja Szlovákia érdekeit, nem hallgat el információkat a nyilvánosság elől, valamint tiszteli a polgárokat.

Mindez nagyon jól hangzik, de az már kevésbé, hogy Robert Fico miniszterelnök erkölcsi bíraként léphet fel. De még ha általánosabban is közelítünk a probléma felé, akkor is veszélyesnek tűnik, hogy az adott kormányfő morális okokra hivatkozva iktasson ki hivatalnokokat.

Fico a morális irányadó?

Valakinek kétségkívül döntést kell hozni arról – ha már szabályozzuk –, hogy az adott személy viselkedése összhangban van-e a magatartási normákkal.

De eléggé ellentmondásosnak hat, hogy az a miniszterelnök, aki rendszeresen vulgarizmusokkal él, (vagy épp mocskos prostituáltaknak tartja az újságírókat, atyai pofonok szükségességét hangoztatja, valamint középső ujját mutogatja az ellenzéknek) mondja ki a szentenciát: betartja-e valaki az etikus magatartás és a szalonképes viselkedés legmagasabb szintű normáit.

Persze nem csak ez az egy ellentmondás merül fel. Aránylag sok tisztségviselő nem felel meg az aktuális kormányból a majdani elvárásoknak.

A kódexba, ahogy már említettük, például belefoglalták, hogy nem szabad elhallgatni információkat. Ezzel szemben a kormányhivatal nem válaszol egyes szerkesztőségek kérdéseire, a miniszterelnök még klasszikus sajtótájékoztatót is ritkán tart, és ha mégis, akkor sem gyakran hagy teret a kérdéseknek.

De jó példa az is, hogy bár a kódex szerint a köztisztviselők nem helyezhetik előtérbe saját anyagi érdekeiket, a Fico-kormány mégis szinte azonnal megemelte a miniszteri fizetéseket.

A kódex jól hangzik, de a jogkörbővítés kérdéseket vet fel

Az, hogy határozottan rögzítik a közszolgálatiság alapelveit, abszolút helyénvaló. Még nemzetközi szervezetek is többször jelezték, hogy régóta hiányoznak ilyen egyértelmű szabályok országunkban. A tényleges bökkenő (az előbb firtatott ellentmondásokon túl) abban áll, hogy eddig csak a miniszterekre volt hasonló befolyással az aktuális miniszterelnök. Fico például most is tett javaslatot egy új miniszter kinevezésére az államfőnek.

A kódex szerint viszont több tucat vezető hivatalnok sorsáról is hasonlóképpen dönthet majd a kormányfő. Vagyis nehéz megmondani, hogy pontosan milyen eljárás alapján intézheti majd menesztésüket és funkcióba helyezésüket, mert a dokumentból ez egyelőre nem derül ki. A gyakorlatban is problémásnak tűnik a dolog, tekintettel a nagyszámú érintett köztisztviselőre:

van például 15 minisztériumunk, mindegyikben dolgozik általában 2-3 államtitkár, és központi hivatalból is van 11.

Az államtitkárok esetében a jelenlegi gyakorlat is logikusnak tűnik: az adott miniszter javaslatára kerülnek pozícióba, amit a kormány hagy jóvá. Ha viszont ebbe a folyamatba beleszól a kormányfő valamilyen formában, akkor azzal akár személyes konfliktusba is kerülhet a miniszterével. Azt pedig az elmúlt időszakban alaposan megfigyelhettük, hogy a személyes ellentétek egy koalíción belül milyen meghatározóak lehetnek.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Abban szinte a teljes hazai politikai színtér egyetért, hogy a parlamenten belüli viták egyre durvábbakká váltak, a felszólalásokban gyakran fordulnak elő a személyeskedések. A koalíció és az ellenzék most egyaránt módosítani szeretné a házszabályt, igaz, más-más szempontból. Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke szerint a jövő évben komoly változások jöhetnek.

Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke nemrégiben arról beszélt, a jövő év elején a parlamenti képviselők feltehetően foglalkoznak majd a házszabály megváltoztatásával. A korábbi rendőrfőkapitány szerint már folynak egyeztetések arról, hogy a viták során korlátozni kellene a felszólalásokra szánt időkeretet.

Az ellenzéki képviselők a tavalyi év végén, illetve az idei év elején éppen azt használták ki, hogy a viták időtartama kapcsán nincsenek komoly szabályozások, így például a büntető törvénykönyv módosításának elfogadását sikerült hetekkel későbbre halasztani. Ennek az időhúzási stratégiának a keretében születtek meg például a Szlovákia mozgalom képviselőinek éjszakába nyúló, mintegy 7 órás felszólalásai.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Tovább folytatódik az ellenzék időhúzási stratégiája a parlamentben, ezúttal a Szlovákia mozgalom képviselői próbálják elodázni a költségvetési javaslatról szóló szavazást azzal, hogy terjedelmes módosító javaslatokat olvasnak fel. Robert Fico (Smer) miniszterelnök felszólította a képviselőket, hogy ennek vessenek véget, de Igor Matovič (Szlovákia) egyelőre hajthatatlan.

Az utóbbi napokban az ellenzéki képviselők különféle módszerekkel igyekeznek elnyújtani a parlamenti vitákat. Így reagáltak arra, hogy a Fico-kabinet gyorsított eljárásban küldte a plénum elé azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel eltörölnék a Speciális Ügyészséget (ÚŠP), csökkentenék a korrupcióért kiszabható börtönbüntetések hosszát, illetve szűkítenék a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) jogköreit. A koalíció még ebben az évben el akarta fogadni a felsorolt változtatásokat, amit az ellenzék élesen bírált. Végül úgy döntöttek, elnyújtják a napirenden lévő pontokról szóló vitákat. Az úgynevezett konszolidációs csomagról – amelynek eredményeként 1,6 milliárd euróval bővülne az államkassza a különféle megszorítások révén – egy hétig zajlott a vita, így a koalíciónak végül csak ezen a héten sikerült megszavaznia.

Kapcsolódó cikkünk

A parlament keddi ülésén zöldet kapott a kormány konszolidációs csomagja, mely nagyjából 1,6 milliárd eurós bevételt jelenthet az államnak. A kabinet megszorító intézkedései között szerepel a bankokra kivetett különadó, az alkoholra és a dohányra vonatkozó jövedéki adó emelése, illetve a második pillérhez való hozzájárulás csökkentése, valamint a bírósági és az adminisztratív díjakért is többet kell majd fizetni.

A pénzügyi tárca elsősorban az államháztartás helyzetével indokolta az adóemelést. A kormányjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni a parlament, de több tucat ellenzéki képviselő szólalt fel a jogszabálytervezet elfogadása ellen. Módosító javaslatokból sem volt hiány, a koalíció azonban nem értett egyet a felvetett változásokkal, így az ellenzék nem járt sikerrel.

Parlamenti harcok

A konszolidációs tervezetet 78 kormánypárti képviselő támogatásával hagyta jóvá a parlament, a szavazás azonban nem ment zökkenőmentesen – az ülést vezető Peter Pellegrini (Hlas) házelnök nem bocsátotta szavazásra Ľubomír Galko (Szlovákia) 290 pontos módosító javaslatát. Az ellenzéki politikusok érvelése szerint Pellegrini megsértette a képviselő jogait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, hogy vizsgálja meg, törvényesen került-e jóváhagyásra a kormányjavaslat. Galko a bírósági és adminisztratív díjak emelését szerette volna megakadályozni, a több száz pontból álló módosító javaslat felolvasása azonban stratégiai célt is szolgált – az ellenzék szándékosan igyekszik elhúzni a parlamenti vitát, hogy megakadályozza a büntető törvénykönyv módosítását, amire a jövő évi költségvetési javaslat elfogadása után kerülhet sor.

Adóemelés

A Smer-kormány a bankadó mellett a nyereségrészesedés adóját is növeli (7-ről 10 százalékra). A kisvállalkozóknak kedvezhet, hogy 49 790 euróról 60 ezer euróra emelkedik a bevételi küszöb, amire a 15%-os adó vonatkozik.

Drágulnak azonban a vendéglátóipari egységek – az alkoholra a 10%-os áfa helyett 20%-ot számolnak majd fel. A jövedéki adó emelése nem vonatkozik a borra és a sörre – kivéve az éttermeket és vendéglátóhelyeket, ahol az alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni.

A pénzügyminiszter által kidolgozott jogszabály szerint a munkáltatók a jövő évtől a bruttó bér 10 százaléka helyett 11 százalékot lesznek kötelesek az egészségbiztosítási díjra költeni, az önkéntes befizetők, illetve az egyéni vállalkozók esetében pedig a kivetési alap 14 százalékáról 15 százalékra növekszik a tétel. A képviselők rábólintottak az egészségügyi bizottság javaslatára, mely szerint a járulékemelés határozott ideig – 2027 végéig lesz érvényben. A második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás csökken, a Szociális Biztosító jövőre csak 4 százalékot utal át a nyugdíjpénztárakba, ami 365 millió euró mínuszt jelent.

A megszorítások jövő áprilistól az ügyintézés során is tapasztalhatóak lesznek, az útlevél díja például a mostani összeg felével emelkedik, a jogosítvány igényléséért pedig a jelenlegi 6,50 helyett 10 eurót kell fizetni.

A spórolást nem úszta meg a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) sem – a kormány a GDP eddigi 0,17 százalékáról 0,12 százalékra csökkenti a támogatást. A becslések szerint így 55 millió eurótól esik el a közmédia. A másik oldalon viszont egy módosító javaslatnak köszönhetően elfogadták a Matica slovenská költségvetésből származó támogatásának növelését.

A konszolidációs csomag elfogadása után azonban a képviselők még mindig nem tudtak rátérni az ÚŠP eltörlésére, hiszen először jóvá kellene hagyniuk a jövő évi állami költségvetésről szóló javaslatot.

Matovičék akcióban

Az ellenzéki időhúzás részben eredményes volt, hiszen a koalíció kénytelen volt lemondani korábbi terveiről, és beismerték, hogy az ÚŠP eltörléséről, valamint a további módosításokról idén már nem lesz idejük tárgyalni, így kénytelenek januárra halasztani a programpontokat.

Az obstrukció azonban tovább folytatódott, főként a Szlovákia mozgalom képviselői részéről. Peter Pellegrini (Hlas) házelnök szerdán a késő délutáni órákban előállt egy ügyrendi javaslattal arról, hogy a tárgyalás megszakítás nélkül zajlik addig, amíg a képviselők el nem érnek a költségvetési tárgyalásról szóló szavazásig. A parlament az esetek többségében legfeljebb 19 óráig tárgyal. Előfordul ugyan, hogy többségi megegyezéssel kicsit elhúzódik az ülés, de arra valóban ritkán kerül sor, hogy a képviselők megszakítás nélkül, még az éjjeli órákban is a plénumban tartózkodnak.

A Szlovákia mozgalom erre válaszul különféle módosító javaslatokat terjesztett be a kormány által jóváhagyott dokumentum mellé. A házszabály értelmében egy vitába bejelentkező képviselőnek 20 perce van arra, hogy elmondja beszédét (30 perc pedig abban az esetben, ha egy teljes frakció nevében szólal fel), azonban a módosító javaslatok felolvasásának időtartamát a törvény nem szabályozza. Ezt kihasználva Matovičék terjedelmes módosító javaslatokkal álltak elő, amelyeket pontról-pontra, szinte betűről betűre olvastak fel. Így fordulhatott elő, hogy Grendel Gábor szerdán 17:30 környékén kezdte meg beszédét, és mintegy 7 órán keresztül a pulpitusnál tartózkodott. Az éjjeli órákban őt követte Peter Pollák és Roman Mikulec (mindketten Szlovákia), akik több mint 5 órán keresztül olvasták fel a javaslatukat.

A költségvetési vitába a Szlovákia mozgalom további képviselői is bejelentkeztek, akik szintén terjedelmes módosító javaslatokkal készülnek, így az obstrukció még hosszú órákon keresztül húzódhat. Matovič ugyan felszólította a többi ellenzéki pártot is, hogy kövessék a stratégiájukat, de egyik frakció sem fogadta meg a javaslatát. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke azt mondta, ők ugyan beszállnak a vitába, de csakis szakmai és tárgyilagos érvekkel állnak elő. Milan Majerský, a KDH elnöke szerint jobb, ha elfogadnak egy rosszul összeállított költségvetést, mintha semmilyet sem szavaznának meg az év végéig.

Fico: Ebből elég

Fico szerda éjjel saját maga is megfordult a parlamentben. Csütörtökre sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen kijelentette, a parlamentben zajló eseményeknek már semmi köze a hagyományos értelemben vett politizáláshoz, és az ellenzék az állam szétverésén dolgozik.

Kapcsolódó cikkünk

Az ellenzék végérvényesen az állam szétzilálásának az útjára lépett – közölte Robert Fico (Smer) kormányfő a csütörtöki nyilatkozatában, amellyel az állami költségvetéssel kapcsolatos parlamenti történésekre reagált.

Fico azzal vádolta az ellenzéket, hogy parlamenti obstrukcióval akarja elérni, hogy ne tudják jóváhagyni az állami költségvetést. Figyelmeztetett: ez komoly következményekkel járna az emberek életére nézve. „Költségvetési provizórium esetén nem lehetne kifizetni az energiakompenzációs intézkedéseket, és a jelzáloghitel-támogatásra sem lenne lehetőség. Hasonlóképpen nem lehetne végrehajtani számos más, az állami költségvetéshez kötött intézkedést sem” – figyelmeztetett a kormányfő.

Úgy gondolja, hogy az ellenzék magatartásának semmi köze a klasszikus politikai obstrukcióhoz, illetve a koalíció és az ellenzék közötti vetélkedés megszokott formáihoz. „Az ellenzék a saját politikai céljainak az elérése érdekében túszul ejtette Szlovákia polgárait” – jelentette ki a kormányfő.

Bízik benne, hogy végül sikerül megtárgyalni és elfogadni az állami költségvetést. Felszólította az ellenzéket, hogy ezt ne akadályozza. Megismételte: a Speciális Ügyészi Hivatalról és a Büntető törvénykönyv módosításáról már úgyis csak 2024 januárjában fognak tárgyalni.

A miniszterelnök szerint ugyanis súlyos következményekkel járna, ha a költségvetést idén nem hagynák jóvá, például nem lépnének életbe az energiaárak kompenzálásra szánt intézkedések, melynek eredményeként januárban jelentősen megemelkednének a villanyszámlák. Hangsúlyozta, az obstrukció semmit sem változtat a koalíció hozzáállásán, amely januárban úgyis eltörli a Speciális Ügyészséget. Éppen ezért felszólította az ellenzéket, hagyja abba az időhúzást.

Végül pedig üzent Daniel Lipšic speciális ügyésznek is, aki szerinte az elkövetkező időszakban „újabb támadásokkal készül a koalíciós képviselők ellen”.

„Ne játsszon a tűzzel”

– jelentette ki Fico.

Matovič a miniszterelnök szavaira úgy reagált, a nem elfogadott állami költségvetés nem okozna különösebb problémát az országnak, a villanyszámlakkal kapcsolatos kijelentéseket pedig puszta riogatásnak nevezte.

Gašpar szerint a házszabály módosításáról az ellenzéki képviselőkkel is egyeztetnek majd, de arra viszonylag kevés az esély, hogy széles körű egyeztetés születik majd. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom elnöke például már jelezte, szerinte semmi szükség a felszólalások időtartamának korlátozására.

Etikai kódex

A viták lerövidítését egyelőre a parlament másik alelnöke, Andrej Danko sem tartja valószínű forgatókönyvnek. Az SNS vezetője ugyanakkor egyetért azzal, hogy technikai javításokat lehetne eszközölni például a beterjesztők felszólalásai kapcsán, de a valódi megoldást egy úgynevezett etikai kódex bevezetésében látja. Danko szerint ez egy régóta fennálló a probléma, melynek a megoldási kísérletei eddig mindig kudarcba fulladtak, most azonban bízik abban, hogy a helyzet megváltozhat. Ennek alapján a képviselőknek tartaniuk kellene magukat bizonyos etikai normákhoz, a megjelenéstől kezdve a kommunikáción át egészen az öltözködésig.

Szeptemberben Danko volt az, aki kitiltotta a plénumból Lucia Plavákovát, a Progresszív Szlovákia képviselőjét, akinek a számítógépén különféle szivárványos matricák szerepeltek.

Kapcsolódó cikkünk

A Hlas képviselői megsértették a koalíciós szerződést azzal, hogy támogatták Lucia Plaváková (PS) képviselőt, aki a parlamenti ülésteremből való kitiltása miatt emelt panaszt – állítja Andrej Danko, az SNS elnöke, a parlament alelnöke. Azt akarja, hogy az üggyel a koalíciós tanács foglalkozzon. Danko kitart amellett, hogy jogosan tiltotta ki a teremből Plavákovát, amiért különféle matricák vannak a laptopja fedelére ragasztva, mivel ez reklámnak minősül.

„A Hlas első politikai árulásának lehettek tanúi, mivel a koalíciós szerződés alapján világos, hogy a Hlas képviselői nem támogathattak volna ellenzéki javaslatot” – mondta újságíróknak Danko. Emlékeztetett, hogy a Hlas gyakran hivatkozik a koalíciós szerződésre. „Ez az első alkalom, hogy a Hlas a szavazataival biztosította a PS győzelmét” – jelentette ki az SNS elnöke.

Danko hangsúlyozta, már korábban is figyelmeztette Plavákovát, nem fogja tűrni, hogy a szónoki emelvényen használja a laptopját, ha különféle matricák lesznek ráragasztva. „A képviselők semmilyen témát nem népszerűsíthetnek vizuális eszközökkel” – magyarázta, hozzátéve, hogy ragaszkodik a házszabály betartásához. Danko kedden hasonló esetben avatkozott közbe, mert szerinte a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció tagjai olyan pólót viseltek, ami a mozgalmukat népszerűsítette. A figyelmeztetés után a képviselők felvették a zakójukat.

Samuel Migaľ (Hlas) képviselő kijelentette, nem érti, miért lett kitiltva Plaváková az ülésteremből. „Azt hittem, az SNS azt is beterjeszti, hogy foglaljuk le Plaváková laptopját” – mondta újságíróknak.

Danko szerdán egy rövid szóváltás után ülésvezetőként kitiltotta a teremből Plavákovát. A házszabályra hivatkozott, mely szerint tilos „politikai pártot vagy mozgalmat népszerűsítő és egyéb reklámanyagokat” bevinni az ülésterembe. Konkrétan azt kifogásolta, hogy Plaváková laptopján az LMBTG-mozgalmat népszerűsítő matrica van. A képviselőnő emiatt panaszt tett, a parlament pedig megszavazta a támogatását.

Peter Žiga (Hlas) parlamenti alelnök, megbízott házelnök a házbizottság ülése után bejelentette, az üggyel a parlament alkotmányjogi bizottsága is foglalkozni fog. Hozzátette, módosítani kell a házszabályt, a világos értelmezés érdekében. „Ez egy további ok, hogy a munkacsoport pontosítsa a házszabályt” – mondta.

Milan Majerský, a KDH vezetője azonban nem látja sok értelmét egy ilyen módosításnak.

„Semmire sem megyünk vele, ha ez nem fogja részét képezni a képviselők személyes, mentális felszereltségének. Ha ez megvalósulna, akkor lennénk csak valódi példamutatók a Szlovák Köztársaság előtt, mint törvényhozók”

– jelentette ki.

Alkohol- és drogteszt

Az ellenzéki képviselők azonban egészen más szempontból szeretnének változtatni a házszabályon. A KDH frakcióját nemrégiben elhagyó Martina Bajo Holečková (jelenleg független) egy olyan jogszabály-módosítást terjeszt be a plénum elé, amelynek értelmében bármely képviselő javaslatára az ülést vezető házelnöknek vagy házelnökhelyettesnek köteleznie kellene az adott, felszólalási joggal rendelkező személyt az alkoholteszt elvégzésére, ha a javaslatot legalább 50 képviselő támogatja. Ha az alkoholteszt pozitív lenne, az adott személy elveszítené a felszólalási jogát. Holečková szerint a törvény elfogadására azért is szükség lenne, mert a parlamentben az alkohol valódi problémát jelent, neki is vannak személyes tapasztalatai ittas képviselőkkel.

Danko és Fico is érintett?

Hogy kikre gondolt, nem árulta el, de a sajtóban sokat emlegetik Andrej Danko nevét, akiről például Rudolf Huliak is kijelentette, hogy gondjai vannak az alkohollal.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Bár a kormánypártok kedden még az ellenzéket tették felelősség azért, hogy teljesen megbénult a törvényhozás munkája, Andrej Danko szerdán elismerte, hogy pártja egykori képviselőinek „önzősége” a felelős a kialakult káoszért. Az énközpontúsággal vádolt Rudolf Huliak eközben úgy határozott, egy minisztériumért cserébe hajlandó támogatni a kormányt.

Hogyan lett a koalíciónak parlamenti többsége Huliakék bojkottja ellenére;
Milyen feltétel megszegése esetén vetné be a titkosszolgálatot a kormányfő, Robert Fico;
Mi volt a Rudolf Huliak és Andrej Danko közötti újabb pengeváltás tárgya;
Miért húzódhat el a koalíciós válság megoldása;

Azután, hogy Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták kedden bejelentették, hogy a következő napokban nem vesznek részt a parlament ülésén, szerdán reggel összeült a koalíciós tanács, hogy megoldást találjanak a váratlan bojkott feloldására. Huliak egyebek mellett azt kifogásolja, hogy Robert Fico kabinetje az SNS-ből való távozása óta figyelmen kívül hagyja őket, a kormányzati kerekasztal mellől azonban ezúttal is hiányzott.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Úgy tűnt, a Hlas és az SNS konfliktusa bonyolíthatja a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) visszahívásáról szóló szavazást, végül azonban a nemzetiektől távozott politikusok lehetetlenítették el a parlament munkáját. A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők akár napokra is megbéníthatják a törvényhozást.

Mit várnak el a Hlas képviselői a kulturális tárca vezetőjétől;
Hogyan bénították meg a parlament működését az SNS egykori honatyái;
Ki a felelős a Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők lázadásáért;

Miután a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Andrej Danko a hétvégén ismét a Hlas minisztereit bírálta, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok vezette párt néhány képviselője úgy döntött, viszonozzák a kritikát.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A kormánynak alig maradt ideje, hogy eldöntsék, hogyan akadályozzák meg az energiaárak drasztikus emelkedését 2025-ben. A kabinetre mostanra nem csak a nyilvánosság gyakorol nyomást, a legkisebb koalíciós partner, az SNS is jelezte, ha a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) néhány napon belül nem áll elő konkrét tervvel, akár a menesztése is terítékre kerülhet.

Miért kritizálja Andrej Danko a gazdasági minisztert, Denisa Sakovát;
Hogyan reagált a tárcavezető és pártja Danko véleményére;
Min múlik a célzott energiasegély sorsa;

Az SNS vezetője, Andrej Danko az elmúlt napokban elsősorban pártja parlamenti frakciójának szakadása miatt került a figyelem középpontjába. A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők távozása okozta űrt végül a smeres „vendégszereplővel”, Dušan Muňkoval sikerült betölteni. Miután Danko a kormányfő, Robert Fico (Smer) hathatós közbenjárásával stabilizálta a Szlovák Nemzeti Párt tagszámát, visszatért a Hlas tárcavezetőinek bírálatához.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Hárommal csökkent a Szlovák Nemzeti Párt parlamentben tevékenykedő képviselőinek száma. Rudolf Huliak, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík úgy döntöttek, búcsút intenek a nemzetieknek, és független honatyaként folytatják karrierjüket. Távozásuk az SNS frakciójának szétesését eredményezheti.

A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko és a párt listáján a parlamentbe jutott Rudolf Huliak kapcsolatában nagyjából egy hónappal ezelőtt következett be törtés, amikor Huliak azzal állt elő, hogy belefoglalná saját pártja, a Nemzeti Koalíció elnevezését az SNS nevébe.

A nemzetiek vezetője már akkor jelezte, úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját.

Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t

– mondta október elején Danko.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Beletenné pártja, a Nemzeti Koalíció (NK) nevét a Szlovák Nemzeti párt parlamenti frakciójának nevébe Rudolf Huliak, aki az NK elnöke. Emellett eltemette Danko házelnöki ambícióit is, mivel kijelentette, hogy a Hlas jelöltjét támogatják a házelnöki posztra. Danko többször is árulónak nevezte Huliakot, aki szerinte szét akarja verni az SNS frakcióját.

Egyre nagyobb a feszültség az SNS frakciójában, Rudolf Huliak módosítaná a frakció nevét és már nem támogatja Andrej Danko házelnöki ambícióit. Huliak a Nemzeti Koalíció elnökeként, de az SNS listáján jutott be két társával együtt a parlamentbe. Most azt szeretné, ha a frakció nevében megjelenne a Nemzeti Koalíció, és a közös frakciót ezután SNS-Nemzeti Koalíció/Független képviselők frakciónak hívnák.

Szilárd tagjai maradunk az SNS frakciójának, de saját identitásunkat akarjuk erősíteni

– jelentette be mai sajtótájékoztatóján Huliak két társával, Ivan Ševčíkkel és Pavel Ľuptákkal közösen. A „progresszív liberalizmus és az LMBT” elleni harccal akarnak még intenzívebben foglalkozni.

Raši a parlament elnöke lehet

A koalíciót továbbra is támogatni fogják, a koalíciós szerződést pedig annyira be akarják tartani, hogy a házelnöki posztra a Hlas jelöltjét, Richard Rašit választanák meg. „Mi tiszteletben tartjuk a koalíciós szerződést, és a Hlas jelöltjére fogunk szavazni, mert a koalíciós szerződés alapján ez a poszt a Hlast illeti meg – mondta az Új Szónak Huliak. – Szeretnénk befejezni ezt a válságot, a közgyűlésünk felhatalmaztott arra, hogy ez a paródia már érjen véget, és a parlament újra működőképes legyen.” Szerinte ugyanis a parlamentet nem tudja három ember vezetni. Arról azonban csak a koalíció tehet, hogy a parlamentet jelenleg három alelnök vezeti, mert múlt héten leváltották a negyedik alelnököt, Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia elnökét.

Huliakot nem zavarja, hogy szembe megy Dankóval

A Hlas jelöltjének támogatásával azonban nyíltan Andrej Danko, az SNS elnöke ellen fordultak, aki Peter Pellegrini köztársasági elnökké való megválasztása után bejelentette igényét a házelnöki posztra. Úgy véli, az lenne igazságos, ha a koalíció mindhárom pártjának „jutna” egy a három legfontosabb állami funkcióból: a Smer adja a kormányfőt, a Hlas a köztársasági elnököt, az SNS pedig a házelnöki posztot tölthetné be. A Hlas azonban ragaszkodik a házelnöki poszthoz, amire Richard Rašit jelölték. A két párt közti ellentét miatt a parlamentnek április óta nincs elnöke, mivel a korábbi házelnök, Peter Pellegrini automatikusan elveszítette ezt, miután megválasztották köztársasági elnöknek.

Ezt tudatosítja Huliak is, de láthatólag nem zavarja.

Mi azt akarjuk, hogy a parlament működőképes legyen, és a kormányválság mielőbb érjen véget, hogy ne játsszuk el ugyanazt a színházat, amit Matovič és Sulík már eljátszott

– mondta az Új Szónak Huliak.

Legyen vége az üzengetésnek, üzente meg Huliak

Huliak megerősítette, hogy két társával együtt szilárdan támogatják a koalíciót és a kormányprogram megvalósítását. Azt is szeretnék elérni, hogy a koalícióban legyen vége az üzengetésnek, enne ellenére sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a frakció nevének a módosítását követelik. „Engem erre felhatalmazott a kongresszus, és tudtam, hogy feleslegesen konfrontálódnék. Melyik pártelnök szeretné, hogy ez történjen?” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért sajtótájékoztatón jelentették be igényüket a frakció nevének módosítására. – Azért tettünk így, hogy elkerüljük a problémát.” Továbbra is azt állítja azonban, hgoyg Andrej Dankóval nem veszett össze.

Én Andrej Dankóval nem veszekedtem, nincs is okom arra, hogy összevesszek vele. Ez rajta múlik

– mondta Huliak az Új Szónak. Azt elismerte, hogy tudja, Dankónak nem tetszik az ötletük, mert pár szóban őt is tájékoztatták a sajtótájékoztató előtt. „Közvetlenül a sajtótájékoztató előtt beszéltünk vele, nem tetszett neki, ennyi az egész” – mondta Huliak.

Attól nem tart, hogy Danko kitenné őket a frakcióból. „Andrej Danko nem tud kidobni bennünket. Ha hármunkat kidobna, akkor Andrej Dankónak nincs frakciója. Szerintem ezt ő is tudatosítja” – utalt Huliak arra, hogy a frakció megtartásához legalább 9 képviselőre van szükség.

Danko: Huliak áruló, és kérjen bocsánatot Plavákovától

Andrej Danko délután árulásnak nevezte Huliak bejelentését, szavaiból az derült ki, hogy úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját. „Nem fogom titkolni, hogy sokkolt Huliak bejelentése” – kezdte a sajtótájékoztatót Danko. Azt már megszokta, hogy a Smerrel, a Hlaszal vagy az ellenzékkel vívjon politikai csatákat, Huliak lépését árulásnak tartja.

Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t

– mondta Danko. A parlament alelnöke azt várta, hogy Huliak Lucia Plavákovától fog nyilvánosan bocsánatot kérni a múlt heti kijelentései miatt.

Már öt napja azt várom Huliaktól, hogy bocsánatot kér Lucia Plavákovától az SNS és az SNS frakciója nevében is a primitív sértések miatt, és bízom benne, hogy ezt valamikor majd megteszi egy virágcsokorral

– jelentette ki Danko.

Az SNS frakciójának neve nem módosul

Az SNS elnöke úgy véli, hogy Huliak a Hlashoz csapódik. „Álmomban sem gondoltam volna, hogy az egyik legközelebbi munkatársam megegyezik a Hlasszal, talán magával Peter Pellegrinivel” – mondta Danko. Szerinte az volt a koalíciós megállapodás, hogy Peter Žiga marad a megbízott házelnök.

Danko szerint kizárt, hogy az SNS frakciójának a neve megváltozik. „Az SNS frakciójának neve nem változik és nem fog változni” – mondta a pártelnök. Szerinte a frakciónak legalább nyolc tagja marad. Ez azonban csak akkor lenne lehetséges, ha Huliakhoz csak egy képviselő csatlakozik, mivel jelenleg 10 tagja van. Huliak azonban a mellette álló két másik képviselő, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták nevében is beszélt a sajtótájékoztatón.

Huliak már soha többet nem áll vagy ül Danko mellett

Danko rövid sajtótájékoztatóján többször is árulónak nevezte Huliakot, és kijelentette, hogy soha többé nemáll majd melletet a sajtütájékoztatón. „Mindig mellettem állt a sajtótájékoztatókon, ezután már nem fog” – mondta az SNS elnöke. Arra kérte az újságírókat, hogy soha többé ne írják Huliak neve mellé, hogy „SNS”.

A koalíciós tanácsról kizárva

Danko többször a koalíciós tanács üléseire is magával vitte Huliakot, ez a jövőben megszűnik.

Huliak már soha többet nem ül mellettem a koalíciós tanács ülésén

– jelentette ki Danko. Az SNS elnöke arról beszélt, hogy Huliak akkumlátorgyárért cserébe „adta el” őt a Hlasnak. „Akkumlátorgyárról egyeztet Sakovával, ami Očovában lenne” – jelentette ki Danko. Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszterként felel a nagyobb külföldi beruházásokért.

Látszólagos összefogás

Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján nem egyedül állt a kamerák elé. Az SNS listáján ugyanis rajta kívül még két olyan képviselő jutott a parlamentbe, aki egyébként a Nemzeti Koalíció színeiben politizál. Huliakhoz hasonlóan Pavel Ľupták és Ivan Ševčík is úgy döntöttek, függetlenként folytatják.

A Nemzeti Koalíció vezetője azzal indokolta a távozásukat, hogy az SNS egyáltalán nem áll szóba velük, sőt, a koalíció tanács ülésein sem vehetnek részt. Huliak szerint a „nemzeti erők“ összefogása, amit a választások előtt Andrej Danko szorgalmazott, csak a látszat kedvéért történt.

Próbálkoztunk, de nem jártunk sikerrel

– jelentette ki Huliak, majd azt is hozzátette, távozásukkal egyúttal Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter intézkedéseitől is el szeretnének határolódni.

Szétesik az SNS

Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján egyértelműen kijelentette, a Nemzeti Koalíció nem kívánja megbuktatni a kormányt, a hármasuk továbbra is támogatni fogja Robert Fico kabinetjét.

Huliakék önállósulása nem sodorja ugyan veszélybe a szűk többséggel rendelkező koalíció működését, az SNS frakciója azonban vélhetően megszűnik, mivel a minimális képviselőszám 8. Huliak, Ševčík és Ľupták nélkül azonban a nemzetieknek csak 7 képviselője marad.

Ha egy parlamenti frakció képviselőinek száma a választási ciklus során a küszöbérték alá csökken, a frakció megszűnik

– olvasható a parlament ülésrendjében.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy nem csupán Huliak, Ševčík és Ľupták folytatják függetlenként, hanem az SNS listáján a parlamentbe jutott többi képviselő is. Ezáltal jelentősen gyengül a befolyásuk a törvényhozásban.

Az ellenzék választást emleget

A legkisebb koalíciós párt szétesését az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a közösségi oldalán üzent a kormánynak.

Uraim, ha az emberek problémái helyett a saját gondjaikkal foglalkoznak, akkor engedjék el ezt az egészet, és írják ki az előrehozott választásokat. Mi készen állunk!

– olvasható Šimečka bejegyzésében.

Tegnap is későn volt

A Markíza televízió Testre szabva című politikai vitaműsorának legutóbbi adásában a nemzetiek vezetője, Andrej Danko és az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka vendégeskedett. Danko először a néhány héttel ezelőtt távozott egészségügyi minisztert, Zuzana Dolinkovát (Hlas) kritizálta. Egyebek mellett kijelentette, hogy az egészségügy összeomlásának veszélye a Hlas számlájára írható.

Bízom benne, hogy nem csak pénzt kér majd

– mondta az egészségügyi tárca új vezetőjéről, Kamil Šaškoról (Hlas) Danko.

A nemzetiek vezetője végül elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy jelezte, ha a gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková nem áll elő néhány napon belül egy célzott, kizárólag a lakosok bizonyos csoportjának folyosítandó energiasegély koncepciójával, akkor hlasos kolléganője, Zuzana Dolinková sorsára juthat.

Már tegnap is későn volt

– jelentette ki Andrej Danko, amikor arról kérdezték, mikor kellene a kormánynak bemutatnia az energiasegély tervezetét.

Elutasított kritika

A Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter sem hagyta figyelmen kívül Danko szavait, és arra kérte a nemzetiek vezetőjét, tartózkodjon a párt miniszterei ellen irányuló személyes támadásoktól.

„Ezek a felesleges konfliktusok gyengítik a koalíción belüli viszonyokat, valamint az együttműködést, és aláássák a kormány azon képességét, hogy Szlovákia alapvető problémáival foglalkozzon” – olvasható Šutaj Eštok közleményében, aki később közösségi oldalán is reagált.

Azt várjuk Danko úrtól, hogy az SNS minisztériumaira, valamint a pártján belüli problémák megoldásaira összpontosítson.

A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková maga is üzent Andrej Dankonak. Jelezte, kész személyesen bemutatni a javaslatait a Szlovák Nemzeti Párt elnökének.

Rövid időn belül szívesen leülök Danko úrral, és elmagyarázom neki a kompenzációs rendszert

– írta bejegyzésében Saková.

Célzott segély, de hogyan?

Az elmúlt években a szakértők mellett azon politikusok száma is folyamatosan emelkedett, akik célzott segítségnyújtást szorgalmaznak. A gazdasági miniszter nagyjából három héttel ezelőtt jelentette be, hogy tárgyalásokat folytat a Szlovák Villamosművekkel egy végrehajtási szerződés aláírásáról, amely kulcsfontosságú a konkrét lépések foganatosításához. Denisa Saková ugyanakkor mindenkit biztosított arról, hogy időben bemutatják a támogatási rendszer tervezetét.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy Szlovákiában évek óta problémát okoz, hogy az állam képtelen azonosítani azokat a háztartásokat, amelyek valóban segítségre szorulnak. Egyebek mellett a hiányzó adatoknak tudható be, hogy a kormányok eddig elvetették a célzott támogatás elvét, és inkább különböző szociális intézkedések vezettek be, amik mindenkit érintettek.

Kérdéses továbbá az is, mennyire egyeztethető össze a lakosság legsérülékenyebb csoportjaink támogatása és Robert Fico azon kijelentése, hogy tőle „senki nem várhatja el”, hogy végignézze, ahogy minden háztartás fűtési költségei 25 százalékkal emelkednek.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;
Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;
Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;

A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.

Fájdalmas valóság

A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek

– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.

A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.

A bevételek és a kiadások mérlege

Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.

A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.

Költséges ágazatok

Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.

Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.

Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.

Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.

Az állam is spórol

Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.

Őszinte vallomás

A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.

A helyzet háztartásonként változik

A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.

A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.

Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.

Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez

jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.

Kapcsolódó cikkünk

A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.

A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.

Működött a Hlas taktikája

Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink

– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.

„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.

Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.

A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.

„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.

Mérsékelt az öröm

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.

Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben

– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.

Töretlen a koalíció egysége

Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.

Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.

„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.

Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében

– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.

A sajtó elleni támadás

Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.

„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.

Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.

Van esély a spórolásra

Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.

A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk

– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.

Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.

Fenntartásokkal szemléljük a kulturális miniszter munkálkodását. A tereken látott tüntetésekre sem véletlenül került sor

– jelentette ki Samuel Migaľ (Hlas) egy nappal a Martina Šimkovičová visszahívásával kapcsolatos szavazást megelőzően. Az aggályok miatt a kedden esedékes szavazás előtt még egy tárgyalásra is sor került a kulturális miniszterrel. Mivel azonban nem Samuel Migaľ a Hlas egyetlen olyan képviselője, akit aggasztanak a kulturális tárca vezetőjének egyes lépései, az egyeztetésen Roman Malatinec, Ján Ferenčák és Radomír Šalitroš is megjelent.

Világos koncepció a cél

„A fő elképzelésünk, hogy egy világos koncepció kerüljön az asztalra, arról, hogy a szlovák kultúra merre haladjon, mi alapján szülessenek döntések” – összegezte az elvárásaikat Migaľ még a megbeszélés előtt.

A találkozó végül alig pár percig tartott. Roman Malatinec elmondása szerint megállapodtak, hogy a kultúrát érintő kérdéseket egy munkacsoport keretén belül is megnyitják, amely segíthet a tárcavezetőnek eligazodni, milyen stratégiát érdemes választania.

Amíg az elégedetlen hlasos képviselők a parlament könyvtárában egyeztettek a kulturális tárca vezetőjével, a Hlas elnöke jelezte, hogy a pártja nem kívánja megbuktatni Šimkovičovát.

„Felmerülhetnek egyéni aggályok az egyes miniszterekkel kapcsolatban, de ezt mindig zárt ajtók mögött, a koalíciós tanács ülésein vitatjuk meg” – jelentette ki Matúš Šutaj Eštok.

Huliakék magánakciója

Bár a Hlas végül egy mediális üzengetés keretében válaszolt Andrej Danko hétvégi kritikájára, a néhány napja még a nemzetiek sorait erősítő képviselők ennél jóval tovább mentek. Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták a szavazás tervezett időpontjára sajtótájékoztatót hirdettek, ahol bejelentették, hogy kedden és szerdán sem vesznek részt a parlament ülésén.

Azt a visszajelzést kaptuk, hogy feleslegesek vagyunk, a koalíció nélkülünk is rendelkezik 76 szavazattal

– közölte Rudolf Huliak, a Nemzeti Koalíció vezetője.

Távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a Szlovák Nemzeti Pártból való távozásuk óta a koalíció figyelmen kívül hagyja őket, de azt is kifogásolják, hogy menesztették az Állami Természetvédelmi Hatóság vezetőjét, Štefan Kyselt.

Zobraziť tento príspevok na Instagrame

Príspevok, ktorý zdieľa Rudolf Huliak (@rudolfhuliak)

A sajtótájékoztatón a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) is megjelent, akit Rudolf Huliak az utóbbi napokban többször is éles kritikával illetett.

Csodálkozom, hogy a miniszter úr nem hozott magával pattogatott kukoricát

– reagált Huliak Taraba jelenlétére.

A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők magánakciója teljesen megbénította a törvényhozás munkáját. Mivel a parlament több próbálkozás után is határozatképtelen maradt, így a tervezett szavazásra sem került sor.

Az ellenzék a ludas

A törvényhozásban történteket a kormánypártok sem hagyták szó nélkül. A Smer, a Hlas és az SNS közös nyilatkozatban reagált, ezt azonban nem Rudolf Huliaknak és másik két képviselőtársának, hanem az ellenzéknek címezték.

A koalíció sajnálattal vette tudomásul, hogy az ellenzék blokkolja a parlament munkáját. Teszik ezt úgy, hogy pontosan tudják, a kormánynak többsége van, amelyet jelenleg az egyik képviselő rövid távú kórházi kezelése miatt nem tudnak érvényesíteni

– olvasható a közleményben.

Az ellenzék azonban úgy értelmezi a keddi nap eseményeit, hogy megkezdődött Robert Fico negyedik kabinetjének széthullása.

„A tákolmányuk élő adásban esik darabokra. Hamarosan kiderül, Huliak úr és társai megvesztegethetőek -e” – közölte Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke.

Bár a koalíció próbálja az ellenzékre hárítani a felelősséget, szerda reggel összeül a koalíciós tanács, hogy megvitassák az aktuális helyzetet.

Váratlan megmentő

A koalíciós tanács végeztével egyedül a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) nyilatkozott a sajtónak, aki mindössze annyit közölt, sajnálja, hogy a Huliak körül tömörülő képviselők magánakciója miatt a hosszabb ideje munkaképtelen, Ján Blcháč kénytelen volt megszakítani a betegszabadságát. Erre amiatt volt szükség, mert Huliakék bojkottja és Ján Blcháč távolléte miatt a koalíciónak mindössze 75 szavazata volt a parlamentben, ami éppen eggyel kevesebb a szükséges minimumnál.

A Hlas színeiben politizáló Blcháč alig két héttel ezelőtt számolt be róla, hogy daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála, így kemoterápiát és sugárkezelést kap

Ez egy nagy emberi teljesítmény volt Blcháč úr részéről, én nem tudnék nyugodtan ülni a kávézóban szavazás helyett

– üzente szarkasztikusan a Huliak körül tömörülő képviselőknek, Dušan Jarjabek (Smer).

Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták rövid időre végül felfüggesztették a lázadásukat. Az ülésterembe azonban kizárólag amiatt tértek vissza, hogy megszavazzák a szülők beleegyezésével kapcsolatos oktatásügyi javaslatot. Huliaknak azért volt fontos ez a módosítás, mert így szeretnék korlátozni, hogy az iskolákban például a szexuális kisebbségekről tanuljanak a gyerekek.

Huliak, Ševčík és Ľupták a voksolást követően elhagyták a termet, a koalíciónak azonban a Blcháč segítségével visszanyert többsége révén sikerült megakadályoznia az igazságügyi tárca vezetőjének, Boris Suso (Smer), valamint a kulturális miniszter, Martina Šikovičová (SNS-jelölt) leváltását.

Tilos a szavazatvásárlás

A koalícióban kialakult válság azonban várhatóan nem ér véget a parlament néhány napra szóló bojkottjával. A kormányfő, Robert Fico (Smer) ugyanis csaknem egy hétre Kínába utazik. A szolgálati útja előtti utolsó munkanapján, szerdán mindössze annyival kommentálta az elmúlt napok eseményeit, „ha bárhonnan olyan információkhoz jut, hogy valaki megpróbálja megvásárolni Huliakék szavazatát, beveti a titkosszolgálatot”. Fico ezzel arra utalt, nem szeretne úgy járni, mint Mikuláš Dzurinda, akinek a HZDS-ből távozott képviselők lekenyerezésének köszönhetően sikerült kitöltenie a második ciklusát.

Danko és Huliak egymásnak esett

A kormányfőhöz hasonlóan Rudolf Huliak is elutasítja a megvásárlásával kapcsolatos vádakat.

„Ezeket Andrej Danko terjeszti” – jelentette ki a Rádio Express politikai vitaműsorában Huliak. A Denník N érdeklődésére azonban maga Rudolf Huliak ismerte el, hogy valamit mégis várnak a kormány támogatásáért cserébe.

Ha részt vállalunk a kabinet működtetésében, akkor logikus, hogy a sorainkból is kerüljön ki egy kormánytag

– nyilatkozta Huliak, majd kifejtette, az, hogy melyik minisztérium jöhet számításba, megegyezés kérdése, Pártként azonban jelezték, a környezetvédelmi tárcára tartanának igényt. Robert Fico meglepetten vette tudomásul ezt az ötletet, amelyről állítása szerint a sajtó érdeklődéséig nem volt tudomása.

Huliak az Express adásában arról is szót ejtett, hogy Tomáš Taraba meg akarta buktatni az SNS elnökét, amire saját bevallása szerint tanúi is vannak. Az Andrej Dankónak címzett üzenetei ezzel nem értek véget.

Andrej Dankónak abba kellen hagynia az alkohollal való flörtölést

– mondta Huliak, majd hozzátette, Dankak már csak egy agysejtje maradt.

Válság a kormányfő távollétében

A kormányfő a következő napokat az országhatárokon kívül tölti, mivel azonban a koalíciós válság nem szűnik meg a távollétében, így kénytelen lesz a megoldáson törni a fejét.

„Még nincs meg a megfelelő politikai formula. Gondolkozunk, mi lehetne az. Meghívást kellene kapniuk, hogy rendszeresen részt vegyenek a koalíciós tanács ülésein? De csak meghívottként, hogy tájékozottak legyenek” – gondolkozott hangosan Robert Fico, aki végül elismerte, hogy „az első tárgyalásoknak az SNS berkeiben kellene zajlania”.

Az SNS elnöke, Andrej Danko azonban kijelentette, hogy „nem lehet kommunikálni egy olyan emberrel, aki folyton eszkalálja a helyzetet”. Danko egyúttal azt is jelezte, elutasítja a Huliak körül tömörülő képviselők követeléseit, a parlament blokkolását pedig szemtelenségnek nevezte.

Igor Matovič pedig nemrégiben azt állította, a jövő évi állami költségvetésről szóló szavazás során maga a miniszterelnök, Robert Fico volt ittas, aki az államháztartás elfogadása után állítólag a középső ujját is feltartotta a Szlovákia mozgalom elnökének.

Matovičék egyébként szintén előállnak egy saját javaslattal, amelynek köszönhetően alkohol- és drogtesztet lehetne végezni a képviselőkön.

„Nem normális azt kérni az emberektől, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket, ha azt látják, hogy ezeket a törvényeket olyan emberek javasolják, támogatják, fogadják el, szavazzák meg, akik nyilvánvalóan ittasak”

– mondta a Szlovákia mozgalom vezetője.

Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője lapunknak elmondta, pártja régóta szorgalmazza a házszabály módosítását, és a képviselőik nyitottak lesznek a tárgyalásra.

A házszabályt érintő módosítások várhatóan a jövő februári ülésen kerülnek napirendre. (TASR)

Lesz egy-két észrevétel Gedra tervéhez

A Denník N értesülései szerint Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztériuma már jelezte, hogy változtatásokat fog javasolni a kódexben. Azt nem részletezte a tárca, hogy konkrétan mit szeretne módosítani. A Matúš Šutaj Eštok (Hlas) vezette belügyminisztérium pedig azt válaszolta, csak azután véleményezi a tervezetet, miután alaposan áttanulmányozta. A gazdasági minisztérium hasonlóképpen áll a javaslathoz.

A Gazdasági Versenyhivatal (PMÚ) szerint fontos, hogy a köztisztviselők a lehető legmagasabb szintű szakértelem, szakmaiság, etika és feddhetetlenség követelményeinek megfeleljenek. Ezt azonban nem lehet olyan módon kikényszeríteni, amely akadályozná a független szervek, köztük a PMÚ működését.

Március 10-ig lehet véleményezni a kódexet, ezt követően pedig a kormány hagyhatja jóvá a szabályokat.

230 millió eurós pályázat

A miniszterelnök-helyettes hivatala által meghirdetett, összesen 230 millió euró értékű felhívás alapján több gyanús pályázat is nyert. A pályázatokat feldolgozó Denník N szerint a több nyertes korábban más területen dolgozott, mások akkora összeget nyertek, amely többszöröse a korábbi években elért bevételeiknek.

Sikeresen pályázott, és 10 millió eurót nyert egy homályos hátterű fegyverlobbi szervezet, a Szlovák Köztársaság Kritikus Infrastruktúrája Szövetség, amelyet a Decent Cybersecurity cég alapított.

Ráadásul a Decent Cybersecurity saját pályázata is csaknem 8 millió euró támogatást nyert el, habár tavaly mindössze 110 ezer euró bevétele volt.

Ugyancsak ügyesen pályázott – a legnagyobb egy összegű támogatást kapta, 14,9 millió euró – Mario Hofmann cége, az Axon Neuroscience. A cég ugyan profilba vágó pályázatot adott le, az Alzheimer betegség gyógyítását kutatja, de tulajdonosának, Mario Hoffmannak annyira nem megy az üzlet. Több korábbi cége is veszteséges lett, így kénytele volt eladni azokat, mint például a somorjai sportkomplexumát, az X-Bionics központot.

Megkérdeztük az érintettek álláspontját is, amint választ kapunk, frissítjük hírünket.