Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy 2026 folyamán legkevesebb 1,9 milliárd eurós kezdeti humanitárius költségvetést tervez elfogadni.
A brüsszeli közleményben az uniós bizottság kiemelte, az 1,9 milliárd eurós humanitárius költségvetésre azért van szükség, mert a becslések szerint világszerte több mint 239 millió embernek lesz szüksége segítségre 2026-ban.
Kiemelték: az EU humanitárius segélyeit a világ legsürgetőbb válságövezeteiben kívánja kiosztani, különösen a Közel-Keleten, valamint Ukrajnában, Afrikában, Latin-Amerikában, a Karib-térségben, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben.
Részleteket tekintve arról tájékoztattak, hogy az uniós segélycsomagból 557 millió euró juthat Nyugat- és Közép-Afrikának, a Száhel-övezetnek, a Csád-tó medencéjének országai számára, Északnyugat-Nigériának, Közép-Afrikának, Dél-Afrikának, a Nagy-tavak régiójának és Afrika szarva országainak. A Közel-Keletnek, különösen Gázának, Iraknak, Jemennek, Szíriának és Libanonnak 448 millió euró juthat. Ukrajna idén 145 millió eurót kaphat humanitárius szükségleteinek kezelésére, és további 8 millió euró jut humanitárius műveletekre Moldovában.
Az EU 126 millió eurót különít el Afganisztán, Pakisztán és Irán humanitárius szükségleteinek kielégítésére; 95 millió eurót Közép- és Dél-Amerikának, továbbá a Karib-térségnek, amely régió – mint kiemelték – olyan összetett humanitárius válságokkal néz szembe, amelyeket fegyveres konfliktusok, széles körű erőszak, politikai instabilitás, súlyos egyenlőtlenségek és környezeti kihívások okoznak. Az Európai Bizottság 73 millió eurót különítene el Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán térségének támogatására, különösen a mianmari válság és annak Bangladesre gyakorolt hatása miatt. Az összetett politikai, gazdasági és társadalmi kihívásoknak kitett észak-afrikai régió országainak az EU 14,6 millió eurót különítene el.
Közölték továbbá, az EU több mint 415 millió eurót tart fenn az év során váratlanul felvetődő, hirtelen fellépő vészhelyzetek kezelésére és az előre nem látható humanitárius válságokra való reagálásra.
Az Európai Bizottság kiemelte: az EU jelenleg több mint 110 országban nyújt humanitárius támogatást, évente több millió emberhez juttatva el a segítséget szerte a világon. A humanitárius segítségét az EU a helyszínen dolgozó partnerszervezeteken, például európai és nemzetközi civil szervezeteken, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezetein, a különböző ENSZ-ügynökségeken keresztül és a tagállamok szakosodott ügynökségeinek hozzájárulásával nyújtja.
A brüsszeli közlemény Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztost idézte, aki kiemelte: a humanitárius rendszer példátlan nyomás alatt áll, a közfinanszírozás önmagában nem fogja tudni kezelni a válságokat. Európa a világ legnagyobb humanitárius adományozójaként továbbra is vállalja politikai felelősségét, és vezető szerepet vállal a segítségnyújtásban – jelentette ki a válságkezelésért felelős uniós biztos.