A cseh miniszterelnök az X közösségi oldalon kedden megjelent bejegyzésében azt írta, bízik benne, hogy a négy éve tartó ukrajnai háború rövidesen véget érhet és beköszönthet a béke.
Andrej Babiš úgy fogalmazott, „2022. február 24-én kezdődött Oroszország semmivel sem indokolható agressziója Ukrajna ellen. Ez az értelmetlen háború, amelyben naponta emberek halnak meg, falvak, városok pusztulnak el, csak károkat okoz. Nem kívánhatunk semmi mást, mint hogy végre legyen vége ennek az öldöklésnek és a háborúnak” .
A cseh kormányfő szerint hosszú ideig szinte alig lehetett megbélyegzés nélkül beszélni a diplomáciai tárgyalásokról, a békéről, de ez Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével megváltozott. „A béke feltételeiről a tárgyalások már folyamatban vannak, és remélem, hogy rövidesen valóban létrejön (a béke)” – jegyezte meg Andrej Babiš.
A prágai kormányhivatal előtt kedden reggel kitűzték az ukrán zászlót. Andrej Babiš hétfői közlése szerint a kormány ezzel emlékezik meg az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetének negyedik évfordulójáról.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök úgy véli, hogy jobb lassabban egy jó békét kitárgyalni, mint egy rosszat gyorsan. Az államfő erről abban az interjúban beszélt, amely kedden jelent meg a Právo című független napilapban.
„Az lett volna a legjobb, ha ez a háború el sem kezdődik. S ha már folyik, akkor mihamarabb érjen véget. Látjuk azonban, hogy a megoldás még nincs a közelben” – mondta az elnök. Petr Pavel úgy véli, hogy „a béketárgyalásokon az idén valamilyen előrelépés érhető el, de hogy ez a háború végét fogja-e jelenteni, arról csak egyvalaki dönthet, s ez az ember Vlagyimir Putyin” – fejtette ki az államfő. Megjegyezte: minden tárgyalás után a felek előrelépésről beszélnek, de a gyakorlatban ezt nem látni, s „Oroszország továbbra is maximálisan kitart céljai mellett”.
A cseh államfő szerint a Donbasz régió feladása az ukránok által, ahogy azt Oroszország követeli, „a legpragmatikusabb és leggyorsabb megoldásnak tűnik, de számos nagy problémát von maga után”, lényegi, elvi probléma, hogy Ukrajna alkotmánya szerint az ország területének feladására nincs jogalap. „Realistának azt tartanám, ha a harcok a mai frontvonalon leállnának, majd tárgyalások kezdődnének a megszállt területek statútumáról” – szögezte le Petr Pavel.
Sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok elsősorban Ukrajnára gyakorol nyomást, holott inkább Oroszországra kellene. „Nem Ukrajna kezdte a konfliktust, ezért a fő terhet sem neki kellene viselnie” – vélekedett a politikus.
„Nem mondanám, hogy lényegesen, de megváltozott” – válaszolta az elnök arra a kérdésre, hogyan változott meg Csehország hozzáállása Ukrajnához az új, Andrej Babiš vezette kormány alatt. Az elnök rámutatott: tudatosítani kellene, hogy az ukrajnai háború Csehország biztonságát, stabilitását és fejlődését is befolyásolja.
„Ukrajna támogatása nemcsak helyes, de egyben beruházás is Csehország jövőjébe” – vélte Petr Fiala korábbi miniszterelnök évfordulós nyilatkozatában.