Az amerikai hadsereg megsemmisítette az iráni haditengerészet és légierő számos célpontját

Újságíróknak nyilatkozva Donald Trump azt mondta, hogy azért rendelte el az Irán elleni támadást, mert egyre erősebb volt az az érzése, hogy Irán elsőként támadhatja meg az Egyesült Államokat, miután a teheráni vezetés nukleáris programjáról zajló tárgyalások zsákutcába futottak.

Az amerikai elnök szerint Irán továbbra is indít rakétákat, de szerinte Teherán idővel el fogja veszíteni ezt a képességét, az erőit érő folyamatos támadások miatt. „Sokat kilőttek, mi pedig sokat lelövünk” – mondta.

Trump hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok nem Izrael kedvéért, hanem saját biztonsági érdekei végett indította meg a katonai műveletet. „Ha egyáltalán, akkor talán én gyakoroltam nyomást Izraelre. De Izrael készen állt, és mi is készen álltunk” – mondta.

Az amerikai elnök a sajtó előtt bírálta a madridi és a londoni vezetést.

„Spanyolország valóban azt mondta, hogy nem használhatjuk a támaszpontjaikat. (...) Nem voltak barátságosak” – mondta, hozzátéve, hogy utasította pénzügyminiszterét, Scott Bessentet, hogy „szakítson meg minden ügyletet” Spanyolországgal.

„Fel fogunk függeszteni minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarjuk, hogy bármi közünk legyen Spanyolországhoz” – fogalmazott.

„Szintén nem vagyok elragadtatva az Egyesült Királyságtól” – hangsúlyozta Donald Trump arra utalva, hogy Keir Starmer miniszterelnök csak vasárnap este egyezett bele a brit bázisok korlátozott használatába. „Sokkal jobb megoldások is lettek volna” – fogalmazott az amerikai elnök.

Németországra kitérve az amerikai elnök azt mondta, hogy ők megengedték amerikai csapatoknak, hogy „bizonyos területeken” leszállhassanak. „Engedték, hogy bizonyos területeken leszálljunk, és ezt nagyra értékeljük, és kényelmesebbé teszik számunkra a dolgokat” – mondta Trump. „Nem kérjük tőlük, hogy katonákat küldjenek” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Washingtonnak egyelőre nincsenek konkrét tervei a politikai vezetés jövőjét illetően Iránban. „Sokan azok közül, akiket figyelembe vettünk, már meghaltak” – mondta. Reza Pahlavit, az 1979-ben elűzött iráni uralkodó fiát ugyanakkor nem részesítette egyértelmű támogatásban. „Jó benyomást kelt, de nekem úgy tűnik, valaki a saját soraikból, aki éppen népszerű, ha egyáltalán maradt még ilyen, jobb volna” – tette hozzá.

Trump kitért az ukrajnai háború kérdésére is, mondván, hogy a rendezés kiemelt helyen szerepel fontos teendőinek sorában. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „jelentős mennyiségű gyűlölet halmozódott fel” Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán vezető között.

Közölte, hogy kereskedelmi megállapodásokról is tárgyal a német kancellárral.

Friedrich Merz a találkozón egyetértését hangsúlyozta Washington Iránnal kapcsolatos politikáját illetően. „Egyetértünk, hogy meg kell dönteni ezt a szörnyű rezsimet Teheránban” – hangoztatta.

Leszögezte viszont, hogy az iráni konfliktus „árt a gazdaságainknak”, egyebek között a növekvő benzinárak miatt. „Mindannyian azt reméljük, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget ér” – húzta alá a német politikus.

Reményét fejezte ki, hogy az izraeli és az amerikai hadsereg a megfelelő döntést hozta meg annak érdekében, hogy Iránban új kormányzat alatt helyreállhasson a béke és szabadság.

A német kancellár szót ejtett arról is, hogy igyekeznek meggyőzni Spanyolországot arról, hogy teljesítse a NATO védelmi kiadásokat illető célkitűzéseit.

Ukrajnát illetően pedig megerősítette a kijevi vezetést támogató európai országok álláspontját a rendezésről. „Mindannyian szeretnénk, ha ez a háború mielőbb véget érne” – jelentette ki. „Ukrajnának azonban meg kell tudnia őriznie területét és biztonsági érdekeit”.