Az ukrán munkavállalók hasznot hoznak az országnak

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása után több mint négy évvel is nagyszámú menedékkérő érkezik a háború sújtotta országból Szlovákiába. Mivel összeurópai viszonylatban alig akad olyan ország, ahol olyannyira látványosan nyilvánulnának meg a kedvezőtlen demográfiai fejlemények hatásai, mint hazánkban, így Pozsonynak minden segítségre szüksége van, ha mérsékelni szeretné a társadalom gyors elöregedésével együtt járó kellemetlen következményeket, amik egyre nagyobb gondot okoznak a munkaerőpiacon. Az ipar egyes szegmensei eleve komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, a nyugdíjaskorú polgárok számának ugrásszerű emelkedése pedig azt eredményezi, hogy a vállalatok egyre nehezebben tudnak betölteni bizonyos pozíciókat. Bár az ukrajnai dolgozók érkezésének köszönhetően egyes ágazatok fellélegezhettek, a külföldi alkalmazottak foglalkoztatásában sokkal nagyobb potenciál rejlik, mint amit Szlovákia eddig kiaknázott.

Akik jobban teljesítenek

2025-ben Csehországban volt a legnagyobb az ukránok aránya a teljes lakossághoz mérve, ahol az ukrán polgárok a népesség 3,5 százalékát tették ki. Lengyelország e tekintetben alig egy hajszállal maradt le Prága mögött, Szlovákia az országban tartózkodó, a lakosság létszámához viszonyított nagyjából 2,5 százaléknyi ukrán állampolgár befogadásával a harmadik helyen végzett, a sereghajtó pedig Magyarország. Annak ellenére, hogy Budapestnek sokkal hosszabb közös határa van Ukrajnával, mint Pozsonynak, a térség egyik országában sem tartózkodik olyan kevés ukrán, mint Magyarországon. 

„Bár a régió más országai sokkal jobban teljesítenek az integráció terén, mint mi, Szlovákiában még ennek ellenére is kifejezetten magas az ukrán munkavállalók foglalkoztatottsága. A szóban forgó alkalmazottak amellett, hogy betöltötték a hosszú ideje szabad állásokat, némiképp kiigazították a kínálat és a kereslet között tapasztalható egyenlőtlenségeket. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán polgárok gazdasági hozzájárulása jócskán meghaladja azokat a költségeket, amiket kezdetben az állam az ellátásukra fordított” 

– mutattak rá legfrissebb elemzésükben az Erste Bank szakemberei, akik arra is kitértek, hogy az ukrán dolgozók már nemcsak az alapvető befizetések révén járulnak hozzá az államkassza bevételeinek növeléséhez, hanem a magánfogyasztáson keresztül is. 

„Az aktuális becslések tanulságai szerint idén körülbelül 518 millió eurót fizetnek majd be jövedelemadó és járulékok formájában, de érdemes megemlíteni azt a további, nagyjából 100 millió eurót, amit fogyasztási adókra költenek majd” 

– magyarázta Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja.

Külföldiek nélkül nem megy

„A szlovákiai munkaerőpiac jelenleg alapvető szerkezeti átalakuláson megy keresztül. A vámháborúk kockázata, valamint a kormány gazdaságpolitikája óriási bizonytalanságot eredményezett, amely arra készteti a vállalatokat, hogy csökkentsék az alkalmazottak számát, így ismét nő a munkanélküliség. Ezzel együtt a betöltetlen állások száma is emelkedik, mivel Szlovákia saját kapacitásai már nem elegendőek minden szabad pozíció betöltésére, tehát egyre jobban függünk a külföldi dolgozóktól” – erősítette meg az Erste Bank közgazdászainak állításait Monika Pécsyová, a Pénzügypolitikai Intézet (IFP) munkatársa.

„2035-ig évente 70–80 ezer új munkavállalóra lesz szükség, elsősorban azért, mert a népesebb korosztályok nyugdíjba vonulnak” 

– tér ki rá az Erste Bank elemzése, amely az is megjegyzi, hogy Pozsonynak haladéktalanul meg kellene teremtenie a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a főként nyugatra tartó külföldi munkavállalók ne csak tranzitországként tekintsenek Szlovákiára. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a döntéshozók olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek segítségével ki lehetne aknázni a képzett külföldiekben rejlő lehetőségeket, akik gyakran sokkal alacsonyabb beosztásban dolgoznak, mint amilyen kvalifikációval egyébként rendelkeznek. 

(td)