Zelenszkij: Ukrajna pénzt és technológiát kér a közel-keleti drónelhárítási segítségért

Az elnök közölte, hogy Ukrajna szakértői csoportokat küldött a térségbe, amelyek feladata a drónfenyegetés elleni védelem felmérése és az elhárítási rendszerek működésének bemutatása. Zelenszkij szerint a három kiküldött csapat mindegyike több tucat szakemberből áll.

A Perzsa-öböl térségének államai jelentős mennyiségű légvédelmi rakétát használtak fel az iráni támadó drónok elleni védekezésben, ezért Kijev tapasztalatait kérik a drónok lelövésében. Ukrajna a háború során naponta küzd orosz dróntámadásokkal, amelyeket különféle eszközökkel, köztük kisebb, olcsóbb elfogó drónokkal és elektronikai zavaróberendezésekkel hárít el.

Zelenszkij korábban azt mondta, hogy világszerte csaknem egy tucat ország kérte Ukrajna segítségét az ilyen támadások elleni védekezésben. A héten közölte, hogy szakértői csoportokat küldtek Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába, míg egy másik jelentés szerint ukrán szakemberek egy jordániai amerikai katonai bázison is jártak.

„Ez nem arról szól, hogy műveletekben vennénk részt. Nem állunk háborúban Iránnal” – mondta Zelenszkij. Hozzátette: a program célja "a védelem és annak alapos felmérése, miként lehet fellépni a Sahid drónok ellen”.

Az ukrán elnök szerint még tárgyalni kell arról, hogy Kijev pontosan mit kap a segítségért cserébe. „Őszintén szólva számunkra jelenleg mind a technológia, mind a finanszírozás fontos” – fogalmazott.

Az AFP hírügynökség tudósítása szerint Volodimir Zelenszkij egy kérdésre válaszolva arról is beszélt a nyilatkozatban, hogy kész „bármilyen vezetővel együtt dolgozni Magyarországon, (...) feltéve, hogy olyasvalakiről van szó, aki nem (az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin szövetségese.”

A tudósítás szerint a szombaton adott interjúban az ukrán elnök kijelentette, hogy jelenleg „orosz kommunikációs tanácsadók tartózkodnak Magyarország területén, és a kormánynak segítenek a választási folyamatban”.

Zelenszkij kitért arra is, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítását európai szövetségesei összekötötték a 90 milliárd eurós kölcsönnel, és „arra kényszerítettek, hogy állítsam vissza a Barátságot”. „Megmondtam a barátainknak Európában, hogy ezt zsarolásnak hívják” – tette hozzá.