Magyar kampánykörkép: márciusi számháború

Kinek a nagyobb?

A Békemenet és a Nemzeti Menet az októberi eseményekhez hasonlóan időben egymás után zajlott. Az, hogy pontosan mennyi aktivistát sikerült az utcára szólítania a két oldalnak, vitatott. A Magyar Turisztikai Ügynökség még az események közben megjelent, mobiltelefon-cellaadatokra hivatkozó becslése szerint a Békemenetre 180 ezer, a Tisza Nemzeti Menetére 150 ezer résztvevő látogatott ki. Ennél azonban valószínűbb, hogy teljesen másként alakultak a számok.

Eleve árulkodik a tömegbecslések pontatlanságáról, hogy a hivatalos számok alapján korábban sokkal nagyobbak voltak a rendezvények: 2012-ben például a hatóságok szerint egyenesen 400 ezer nézelődő hallgatta Orbán Viktort. A tavaly októberi Békemenet szintén az MTÜ cellaadatai szerint 80 ezres látogatottsággal bírt – miközben látványosan nem voltak többen a jelenlegi eseményen.

Az ELTE kutatócsoportja Szabó Andrea vezetésével teljesen más arányokat hozott ki, ebben a kutatásban az akadémikusok a tömegsűrűségre és a térelosztásra koncentráltak, csaknem ötven fős stáb bevonásával. A csoport szerint Orbán Viktort a Kossuth téren 58 ezren, Magyar Pétert a Hősök terén pedig több, mint 160 ezren hallgatták.

A puszta számok azonban – legyen bárhol nagyobb a tömeg, jöjjenek buszokkal vagy saját indíttatásból a résztvevők – inkább arról tanúskodnak, hogy melyik pártnak lelkesek a szavazói, nem pedig az általános népszerűségről. Mindkét menet elérte a célját – látványos fotókkal tudja bizonygatni a két tábor, hogy képesek szimpatizánsok ezreit az utcára vonultatni.

Orbán a szakítópontnál

Miközben zajlik a kampány, Orbán Viktor a miniszterelnöki kötelezettségeivel is törődik, a helyi találkozókat megszakítva csütörtökön Brüsszelbe kellett utaznia az Európai Tanács megbeszélésére.

A találkozó és az előkészítése kimondottan zaklatottan alakult: Orbán a korábbi ígéretéhez hasonlóan a másfél hónapja nem üzemelő Barátság kőolajvezetékre és a magyar energiabiztonságra hivatkozva felrúgta a tavaly decemberi egyezséget és megvétózta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának folyósított hitelt.

Arról, hogy Magyarország erkölcsileg mennyire helyes álláspontot képvisel, lehet vitatkozni. Ami viszont biztosnak tűnik, hogy a jelenlegi zaklatott hangulatban az európai országok zöme – kivétel Szlovákia, amely óvatosabban manőverezik – egyre kevésbé hajlandó tolerálni a magyar különálláspontokat és durvábban nyilatkozik a magyar lépések elbírálásáról is.

A választási kampányra való tekintettel még nem történt semmi, de adódik a kérdés, hogy a Fidesz esetleges választási győzelme után, ilyen előzmények mellett vajon hogyan és miként számíthat Budapest európai forrásokra? Orbán stratégiája a pénz hazahozatalára egy újabb – uniós mércével hajmeresztő – lépésre, az EU következő költségvetésének vétójára építene, azonban könnyen elképzelhető, hogy a nyomás fokozódásával ezt a lehetőséget is valamilyen módon megkerülik Brüsszelben.

A magyar kormány a nemzetközi renoméját részben a CPAC szombati rendezvényétől reméli, de friss hírnek számít, hogy Andrej Babiš cseh államfő egy tisztázatlan csehországi raktártűz (vagy szabotázs) miatt visszafordult az eseményről, sztárvendégnek maradt Mateusz Morawiecki lengyel ex-miniszterelnök, aki mögött a saját pártjában is elfogy a levegő. Valamint több amerikai tisztviselő, esetleg J.D.Vance alelnök ezidáig feltételes látogatása, valamint az úgynevezett Patrióta Nagygyűlésen várhatóan megjelenő francia Marine Le Pen és olasz Matteo Salvini.

Zavart kampány

Annak, aki következetességet keres a kampányban, egyébként is nehéz dolga van. Az ukrán pénzszállító autók lefoglalásának ügyében továbbra sincs érdemi fejlemény, Orbán Viktor városi rendezvényei pedig tisztességes, de korántsem lehengerlő látogatottsággal zajlanak.

A kormánykoalíció körmére éghet az iráni háborúval kapcsolatos egyik fejlemény is: Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón kijelentette, „megfontolnák” Donald Trump kérését a Hormuzi-szoros biztosítására vonatkozó katonai segítségkérés kapcsán. Ez ugyan nem egy éles háborúpárti kijelentés, de nagyon hasonló ahhoz az üzenethez, amibe négy évvel korábban Márki-Zay Péter, az ellenzék akkori vezetője bukott bele.

Miközben a Fidesz körül rengeteg zavar akadt, a Tisza Pártot elkerülték a nagyobb botrányok, igaz a párt új vezető témát sem tudott bedobni a kampányba az elmúlt egy hétben. Magyar Péter továbbra is feszített tempóban járja a magyarországi városokat.

A Tisza Pártra a Hősök terén tartott márciusi 15-i tömegdemonstráció egyik jelenetét próbálja ráégetni a kormányoldali sajtó: a színpad mellett rejtélyes körülmények között megjelent egy nagy ukrán zászló. A kép azt bizonyítaná a kormánypárt tálalásában, hogy Magyar Péter valóban ukrán ügynöknek számít. A szálak azonban a kormányközeli Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséghez vezetnek, egyes elméletek szerint a hasonló akciók az orosz mintára való álkampányok forgatókönyvére hasonlíthatnak. Ami valószínűbb, hogy ezen a ponton nem tudják érdemben befolyásolni a választók nagy részét – miközben a legtöbb felmérés szerint kiugróan magas lesz a részvételi arány.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója alkalmából két nagy menetet rendeztek Budapesten, az egyik a Nemzeti Menet néven futott, és a Tisza szervezésében valósult meg, a másik a már jól ismert Békemenet volt, és a 16 éve kormányon lévő Fideszhez köthető.

Ahogy azt már a korábbi meneteknél tapasztaltuk, a lezajlásuk után azonnal számháborúba kezdenek, de nemcsak maguk a szervezők, hanem a két tábor szavazói is kíváncsiak arra, mégis hol voltak többen. A legegyszerűbb válasz, hogy mindkét rendezvényen nagyon sokan voltak, ahogy azt a helyszíni felvételek is alátámasztják.

A két tömeg méreteiről állítólag mobilok beszéltek

A Fidesz rendezvénye a Szent István körúton indult el a Nyugati tér felé, ahonnan az Alkotmány utcán keresztül érkeztek meg a Kossuth térre.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint ez volt eddig a legnagyobb Békemenet, számokban azonban nem fejezte ki a tömeg nagyságát. Megtették ezt azonban mások a Fideszből, például Lázár János közlekedési miniszter, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség adataira hivatkozott.

Ezek szerint az állás a következő: a Békemeneten 180 ezren, a Nemzeti Meneten 150 ezren voltak.

Az MTÜ a mobiltelefonok alapján közölte a számokat, és korábban is alkalmazott hasonló módszert tömegek becslésére – írja a Telex.

Augusztus 20-án például mobilcella-alapú adatokból számolták ki, hogy a rakpartokon és a környező területeken több mint 798 ezren vettek részt az ünnepi programokon, legalábbis ennyi embernél volt mobiltelefon a helyszínen.

A mobilcella-adatok elemzése a turizmusban nem számít új módszernek, ugyanakkor vannak korlátai. Különösen a sűrűn beépített belvárosi területeken, ahol sok mobiladótorony működik egymás közelében. A telefonok ugyanis nem mindig egyetlen toronyhoz kapcsolódnak, előfordulhat, hogy egyszerre többhöz is csatlakoznak, ami torzíthatja a mérést, és egyes személyeket többször is beleszámolhat a statisztikába. A több SIM-kártyát használó készülékek tovább növelhetik ezt a pontatlanságot. Emiatt az ilyen adatok gyakran megbízhatatlanok, és például az átutazók jelenléte is torzíthatja őket.

A Telex a HVG alapján azt is megjegyezte, hogy az MTŰ korábban a Fideszhez köthető vezérigazgatót kapott.

Magyar Péter és a félmilliós tömeg

A tömeg a Tisza rendezvényén is nyilvánvalóan óriási volt, ezt Magyar Péter a hivatalos Facebook-oldalán több videóval és képpel is alátámasztotta, ráadásul a helyszíni beszámolók is arról szóltak, hogy az Andrássy úton végigért a tömeg a Deák Ferenc tértől a Hősök teréig.

Magyar Péter a saját menetét félmilliósra becsülte, ami azért jócskán eltér az MTÜ adataitól.

Említésre méltő viszont, hogy az MTÜ Nemzeti Menetnek becsült 150 ezer fős mérete háromszorosa az október 23-i felvonulásnak, amikor a hivatal csupán 45 ezresre becsülte a Tisza rendezvényén résztvevők számát.

Jelenleg még nincsenek független becslések a két menet méretéről, így egyelőre mindenki csak a felvételek alapján vonhatja le a maga által érzékelt menetméreteket.

Kapcsolódó cikkünk

A választások előtt talán a legutolsó és legfontosabb seregszemléjét tartja Magyarországon a két legnagyobb párt, a Fidesz és a Tisza, a március 15-i nemzeti ünnep kapcsán. Orbánék Békemenete már tart, Magyar Péterék 14:00-ra hirdették meg az akciójukat a Deák térre.

A Telex arról tájékoztatott, hogy 20 perces késéssel elindult az Orbán Viktorék által szervezett Békemenet, melynek elején „Nem leszünk ukrán gyarmat!” feliratú molinót tartanak a vonulók.

Az első sorban ott vonultak Szabó Zsófi, Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, a megafonos Szarvas Szilveszter, Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, Szili Katalin volt MSZP-s politikus, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, és Bayer Zsolt, a kormánypárti publicista. Közvetlen mögöttük szorosan lépdelt Nagy Feró, a Beatrice frontembere, és Gáspár Győző.

A menet 11:30 körül indult, majd a Margit hídon keresztül a Jászai Mari tér felé vette az irányt, ahol a várakozó tömeg csatlakozott, majd a Kossuth téren kisebb késéssel megkezdődött a nemzeti ünnepség.

Az ünnepség keretén belül beszédet mondott többek között Szijjártó Péter külügyminiszter, Lázár János közlekedési miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök is.

Szijjártó: háborúba akarják rángatni Magyarországot

Szijjártó a beszédében elmondta, hogy szerinte a háború a szomszédban már több mint négy éve reménytelenül zajlik. „Milliók válnak áldozattá, folyamatos a pusztítás, az utcákon pedig nyílt embervadászat zajlik” – fogalmazott. Hozzátette, Magyarországot immár négy éve próbálják minden egyes nap belehúzni a konfliktusba. „Minden nap érnek minket zsarolások és provokációk, de mi mindennap azon dolgozunk, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból.”

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a nyomás várhatóan tovább fokozódik. „Európát háborúba akarják vinni, Ukrajnát pedig beemelni az Európai Unióba. Mi erre egyértelmű és határozott nemet mondunk” – hangsúlyozta. Világossá tette, hogy szerinte Magyarország semmivel sem tartozik Ukrajnának: se pénzzel, se uniós tagsággal. „Brüsszelben és Kijevben is pontosan tudják, hogy amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, Magyarország kimarad a háborúból.” Szijjártó véleménye szerint Ukrajna „soha, de soha” nem fog csatlakozni az EU-hoz.

Orbán: Brüsszel magyarnak öltözött

Miután Demjén Ferenc előadta a Szabadság vándorai című dalát, a miniszterelnök lépett a színpadra.

„Jól nézünk ki, és sokan vagyunk. Most vagyunk a legtöbben! Olyan sokan vagyunk, hogy ha egymás vállára állnánk, Kapu Tibor felmászhatna a nemzetközi űrállomásra” – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor, majd közölte, hogy a magyaroknak nem kell megmagyarázni a szabadság érzését. „Beleszagolunk a levegőbe, és már tudjuk, hányadán állunk.”

Ezt követően hangsúlyozta, hogy a sokaság önmagában még nem elég, a valódi szabadság a szeretetből sarjad. „Ha a sokaságot a gyűlölet és a düh hozta össze, abból soha nem lesz szabadság, ezért soha nem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot a gyűlölet és a düh kormányozza” – tette hozzá.

A beszéd során kitért Brüsszel és a magyar érdekek viszonyára is. „De vigyázat, ma Brüsszel is magyar embernek öltözött. Ők a szolgaság 12 pontját szeretnék érvényesíteni, mi viszont sosem törődünk bele, hogy a magyarok 12 pontjából brüsszelit csináljanak!” – mondta. Orbán Viktor szerint Magyarország nem adja fel sem a rezsicsökkentést, sem a családtámogatási rendszert, sem „Európa legjobb adórendszerét”.

Orbán Viktor beszédét követően a tömeg szétszéledt, és lassan kiürült a Kossuth tér.