Foci-vb: Bajban a brazilok? Ancelotti is aggódik

„Onli ten jurósz” – hangzott tízméterenkent a Nemzeti Futballstadion körül a visszaadhatatlan balkáni-angol mondat (és egyben „visszautasíthatatlan ajánlat”) különböző meccss)álak megvételére csütörtök este.

Hogy minden (zug)árus koszovói lett volna, arra nem mernénk megesküdni, az mindenesetre tény, hogy még a külföldi sajtóban is téma volt a mérkőzés előtt, hogy a vendégdrukkerek rengeteg jegyet megvettek, mivel sokan közülük EU-s/kettős állampolgárok. A hírre még a Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) is regált, jelezve, hivatalos csatornákon az arányosan előírt 1300 jegyet biztosították az ellenfélnek, arra viszont már nincs jogosultságuk, hogy – úgymond – harmadik országok lakosainak megtiltsák a jegyvásárlást, még úgy sem, hogy a találkozót rizikósnak minősítették.

„Amennyiben a beléptetésnél, a névre szóló jegyek ellenőrzésekor kiderül, hogy koszovói útlevellél rendelkező személy ülne be a hazai nézők közé, felkínáljuk neki, hogy egy közös, erre kijelölt szektorba menjen” – állt a SFZ közleményében.

Többé-kevésbé meg is valósult ez a törekvés, annyi különbséggel, hogy nem kevés helyet kellett biztosítani a koszovói drukkereknek, akik a stadion mintegy harmadát töltötték meg.

Hangerőben viszont minimum fifty-fifty volt az arány, a B középnek csak erős jóindulattal nevezhető hazai „kemény mag” ugyanis ezúttal is minimális létszámú volt, néhány dobbal felszerelkezve.

Alkalmanként persze csatlakoztak hozzájuk a „civil” drukkerek is – például az 5. percben, amikor Haraslín beívelt szabadrúgását a teljesen üresen hagyott Valjent fejelte a hálóba – 1:0.

A Mallorca jobbhátvédje tehát zseniálisan tért vissza a válogatottba kétéves szünet után. (A Francesco Calzonával való kibékülésről a meccs előtt csak annyit mondott, ahogy egy korábbi beszélgetésük után hosszabb ideig nem szerepelt a csapatban, addig egy nemrégi eszmecseréjük után újra itt van.)

Koszovót azonban nem fogta meg a gól, fokozatosan átvették az irányítást, a 21. percben pedig Hoxha 20 méterről szép lövéssel egyenlített ki – 1:1.

Az előbbiek fordítva is érvényesültek, elsősorban a kimondottan aktív Haraslín veszélyeztetett, de mások is eljutottak támadások befejezéséig. Ugyanakkor hátul is vigyázniuk kellett, a koszovóiak akcióiban is volt lendület. Vavro és (a végül sérülés miatt mégsem játszó csapatkapitányt, Škriniart helyettesítő) Obert azonban állta a sarat.

Calzonának egy másik játékosáról is le kellett mondania – az első félidő hajrájában Leo Sauer sérült meg. A szabadrúgáshoz való hosszadalmas készülődés, majd Suslov kicsit elhúzódó beállása pedig kellően megzavarta a koszovói védelmet: Haraslín középmagas beívelése érintés nélkül kötött ki a hosszú sarokban – 2:1.

Az ünneplés azonban duplán nem tartott soká: egyrészt a norvég játékvezető gyorsan lefújta az első 45 percet, másrészt a szünet után szinte rögtön egyenlített Koszovó: egy beívelést Asllani csúsztatott nagyon szépen tizenegynéhány méterről, a kapunak félig háttal állva a hosszú sarokba – 2:2.

Az ünneplés azonban duplán nem tartott sokáig: egyrészt a norvég játékvezető gyorsan lefújta az első 45 percet, másrészt a szünet után szinte rögtön egyenlített Koszovó: egy beívelést Asllani csúsztatott nagyon szépen tizenegynéhány méterről, a kapunak félig háttal állva a hosszú sarokba – 2:2.

A hangulat forrósodott (a koszovóiak kétszer is jogosnak tűnő büntetőt reklamáltak kezezésért) , pedig az időjárás kimondottan télies volt: bár az eső csak szitált és a szél sem volt mindig orkán erejű, a fagypont körüli hőérzet nem tett hozzá a meccsélményhez.

A 60. percben pedig még tovább romlott a hazai szurkolók hangulata: Muslija tanítanivalóan tekerte el 20 méterről a szabadrúgást a sorfal felett a kapu alsó sarkába – 2:3.

A szlovákok nyomtak, helyzetszerűségeik voltak is, de egy újabb nagy helyezkedési hiba gyakorlatilag megpecsételte a sorsukat: a 72. percben egy szöglet után a koszovóiak kétszer is befejezéshez jutottak egészen közelről, Dúbravka pedig csak az első ziccert tudta védeni, Hajrizi ismétlését már nem – 2:4.

Lobotkáék tisztességgel hajtottak, beállt Bénes László is, de Strelec szépítése a ráadásban már későn érkezett, a 3:4-es vereség után Szlovákia biztosan lemarad az idei világbajnokságról.

A másik ágon Törökország 1:0-ra verte Romániát, így Calhanogluék játszanak a vb-szereplésért Koszovóval. A szlovák válogatottra kedden barátságos meccs vár a románok ellen, újfent Pozsonyban.

Története második világbajnoki szereplésére készül a bosnyák válogatott, amely eddig csupán 2014-ben vívta ki az indulás jogát, akkor a csoportkörben kiesett, és végül a 20. helyen zárt. Ezúttal a selejtezők során két ponttal lemaradt Ausztria mögött, ezért kényszerült pótselejtezőre, ott aztán Wales ellen kiszenvedte a sikert.

Bosznia-Hercegovina–Olaszország

Nem véletlen a fogalmazás: Edin Dzeko a 86. percben mentette ikszre a cardiffi összecsapást (1–1), majd a tizenegyeseknél Demirovic révén ugyan Bosznia egyből rontott, ám utána négyszer is eredményes volt, így 4–2-vel megnyerte a szétlövést.

Az ellenfél Olaszország lesz, ahol a szakma és a szurkolótábor még mindig attól retteg, hogy sorozatban harmadszor is lemaradnak a kedvencek a vébéről, ami minden idők legnagyobb szégyene lenne. Már ez a dupla bukás is abszolút negatív rekord a négyszeres aranyérmesnél...

Szerencséjükre a szerény északírek ellen egy gyengébb teljesítmény is elég volt, de legalább ezt az akadályt átugrotta a csapat, amelyet 2018-ban Svédország ütött el a világbajnokságtól, 2022-ben pedig Észak-Macedóniától kapott váratlan leckét.

A bosnyák sajtó a Sampdoria középső védőjét, Denis Hadzikadunicot kérdezte a várható esélyekről. A 27 éves játékos vádlisérülés miatt nem léphet pályára, de úgy érzi, az olaszokra sokkal nagyobb nyomás nehezedik, és ha sikerült Walest védekezésre kényszeríteniük, akkor miért ne jöhetne össze ez ismét.

„A helyzet az, hogy Bosznia-Hercegovina története során eddig ötször esett ki playoffban, és még sohasem jutott túl a rájátszáson. De hiszünk magunkban, tele vagyunk önbizalommal, hogy ezúttal képesek vagyunk rá. Nem is lehetne jobb alkalom az olaszok legyőzésére. Már csak egy lépés van hátra, és a csapat a maximumot fogja nyújtani a világbajnokságért” 

– mondta.

Ami az olaszokat illeti, Gennaro Gattuso ismét számíthatott az egész csapatára, így Gianluca Scamacca és Alessandro Bastoni is végigdolgozta az edzést. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ki lesz Moise Kean partnere a csatársorban, az északírek ellen ugyanis Mateo Retegui és Pio Esposito sem nyújtott meggyőző teljesítményt.

Gattusónak azonban ennél is nagyobb problémája akadt: a zenicai Bilino Polje Stadion talaja nem volt a legjobb állapotban a havazás után, így az olaszok úgy döntöttek, hogy kihagyják a hétfő esti edzést. Ehelyett Covercianóban, a válogatott edzőközpontjában edzettek egyet, és úgy indultak charterjárattal Szarajevóba, vagyis Gattuso továbbra sem lehet nyugodt.

A Milan-legenda még 2025 júniusában, Luciano Spalletti menesztése után vette át az olasz válogatott irányítását. Egyértelmű feladata, hogy kijuttassa a nyári világbajnokságra a Squadra Azzurrát azok után, hogy az előző két vb-ről szégyenszemre lemaradt a gárda. A korábban az olasz szurkolókat is kritizáló Gattuso nem tagadta, óriási teher nehezedik rá.

„Kétségtelenül ez a legfontosabb meccs az edzői karrieremben. Még fiatal vagyok, de egy egész országot viszek a vállamon. Az elmúlt hét hónapban minden nap azt hallom, hogy kint kell lennünk a vb-n. A nyomás tehát hatalmas” 

– mondta még az északírek elleni mérkőzés előtti sajtótájékoztatón a 48 éves tréner, akinek az alvás is nehézséget okozott az utóbbi időkben. 

„Hálával tartozom az orvosoknak, mert ellátnak altatóval. Különben hajnali négykor még ébren lennék, mint egy denevér” 

– fogalmazott, és alighanem csak egy győztes szarajevói mérkőzést követően tudja majd igazából kipihenni magát.

Svédország–Lengyelország

Valahol a futball egyik nagy igazságtalansága lenne, ha a svéd válogatott kijutna a világbajnokságra, hiszen az északi csapat az utóbbi időben mindent mutatott, csak nem világklasszis teljesítményt. 2024-ben a dán Jon Dahl Tomasson vette át az irányítást, aki első nem svéd szakemberként kapott megbízatást a nemzeti csapatnál, és a kötelezőt hozta is, hiszen a Nemzetek Ligája harmadosztályában csoportgyőzelemre vezette az együttest.

Mint kiderült, ez létfontosságú volt, hiszen egy botrányosan gyenge vb-kvalifikációt követően (egészen hihetetlen, de meccset sem nyert: Koszovó és Svájc oda-vissza legyőzte, és csak Szlovénia ellen jött össze két iksz) ez az NL-szereplés eredményezett pótselejtezős indulást.

Októberben jött a kapitányváltás, Graham Potternek a harmadik meccs, az Ukrajna elleni elődöntő hozta meg az első sikert: Viktor Gyökeres mesterhármast szerzett Ukrajna ellen (3–1).

Az Aftonbladet azt írta, az elmúlt hónapokban ezt a csapatot kifütyülték, kigúnyolták, minden kudarc után kérdőre vonták, ám egy jó kilencvenvalahány perc elég volt ahhoz, hogy visszanyerje az emberek szeretetét. A lap szerint Gyökeres második gólja után őrült roham indult a mai jegyekért, és pillanatok alatt elfogyott minden belépő.

„Hihetetlen mennyiségű érzelem veszi körül a válogatott játékát. Természetesen jó volt csapatként jól teljesíteni egy ilyen fontos mérkőzésen. Rengeteg csalódás ért, különösen a világbajnoki selejtezők miatt, szóval most fantasztikus érzés pozitívumokat átélni egy ilyen fontos mérkőzésen” 

– nyilatkozta a Celta Vigo védője, Carl Starfelt, aki a hírek szerint átveheti az ukránok ellen megsérült Isak Hien (Atalanta) helyét.

Ami a lengyeleket illeti, a válogatott a 64. percig hátrányban volt Albániával szemben Varsóban, de aztán Robert Lewandowski egyenlített, majd Piotr Zielinski megszerezte a győztes gólt (2–1). Jan Urban szövetségi kapitány úgy fogalmazott, a válogatottnak legalább egy szinttel jobban kell játszania, hogy a világbajnokságról álmodozhasson.

A sajtó szerint szinte biztos, hogy a lengyelek felállása több helyen is változni fog. Urban egyébként egy rekord előtt áll: amennyiben a lengyelek nyernek, a kapitány beállítja elődje, Michal Probierz rekordját: kapitánysága kezdetén sorozatban nyolcadik meccsén maradna veretlen. A 63 éves szakember mérlege jelenleg öt győzelem és két döntetlen.

Koszovó–Törökország

Ha van tündérmese, azt Pristinában fejezhetik be: a koszovói válogatott mindössze harmadik nekifutásra ott lehet a világbajnokságon. A csapat 12 éve (!) játszhatta első olyan mérkőzését, amelyre a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség is áldását adta, 2016 májusában lett előbb az UEFA, majd a FIFA teljes jogú tagja.

A fejlődés azóta megkérdőjelezhetetlen: a 2018-as vb-selejtezőt egy ponttal zárta a csapat, négy évvel később már megszületett az első győzelem is (Grúziában nyert 1–0-ra), a mostani kvalifikációban pedig mindössze egyszer kapott ki – Svájctól 4–0-ra –, és csoportmásodikként vívhatott pótselejtezőt. Ott sem okozott csalódást, hiszen Szlovákiában 4–3-ra győzött, és a Törökország elleni ki-ki mérkőzésen érheti el története legnagyobb sikerét.

A koszovói siker Franco Foda számára pedig több lenne, mint önigazolás: ami az osztrák válogatottnál nem sikerült, most összejöhet.

A keretben mindenki egészséges, minden játékos jó fizikai állapotban van és készen áll a döntő kihívásra, így a táborban nagyon pozitív a hangulat. Az ellenfél, Törökország ugyanakkor problémákkal küzd: Hakan Calhanoglu és Merih Demiral játéka ugyanis erősen kérdéses.

A csapat Romániát verte 1–0-ra, de a helyi lapok szerint Vincenzo Montella szövetségi kapitány őrült nyomás alatt áll, és arra akarják rávenni, hogy Samet Akaydint, Baris Alper Yilmazt és Kerem Aktürkoglut ne nevezze a kezdőcsapatba. Montella azonban a hírek szerint van annyira önfejű, hogy ezekkel a hangokkal nem törődik...

Dánia–Csehország

A D ágon egyértelműen Dánia számít esélyesnek, és nem csupán azért, mert a csütörtöki elődöntőben egy szenvedős első félidő után könnyedén 4–0-ra kiütötte Észak-Macedóniát.

Brian Riemer együttese a selejtezők során is jól játszott, egyetlen vereségét az utolsó mérkőzésen, Skóciában szenvedte el, az a 4–2 pedig végzetesnek bizonyult a csoportelsőség szempontjából.

A keddi ellenfél Csehország lesz, amely Ladislav Krejčí révén a 86. percben mentette 2–2-es döntetlenre az Írország elleni csatát, majd jobban rúgta a tizenegyeseket. A cseheknél ez volt Miroslav Koubek első mérkőzése szövetségi kapitányként, a 74 éves szakembert decemberben szerződtették, miután a szövetség a Feröer szigetek elleni 2–1-es vereséget követően kirúgta Ivan Hašeket.

Brian Riemer úgy nyilatkozott, annak örül, hogy legalább egy olyan meccset láthatott, amelyen Koubek vezette a cseheket.

„Ezáltal képet kaptunk arról, hogy ellenfelünk milyen utat választott az új edzőjével, és így van egy alapunk, amire felkészülhetünk. Nagyjából tudjuk, mit várhatunk tőlük, persze azért még mindig ott van a bizonytalanság, hogy mivel lephetnek meg minket” 

– nyilatkozta a dán Tv2-nek.

Valószínű, hogy a klasszikus, harminckét csapatos mezőnyben ezeknek az országoknak annyi közük lenne a vb-hez, mint a torna hivatalos pride-mérkőzését játsszó Egyiptom–Irán meccs résztvevőinek a pride-mozgalomhoz, de egy nagyon fontos tényről semmiképp se feledkezzünk meg: Curacao, Haiti és a Zöld-foki Köztársaság is magasabban jegyzett, erősebbnek tartott, sokkal nagyobb összértékű válogatottakat (Jamaicát, Costa Ricát, Kamerunt) utasított maga mögé a kvalifikáció során. Szimpla gonoszság lenne ezért elvitatni a helyüket a mezőnyben, nagyon is megharcoltak a részvételért.

Ez után a felütés után essen pár szó az óceániai kvalifikáció győzteséről, Új-Zélandról. Bevallom, utána kellett néznem, hogy mi is az óda, mint irodalmi műfaj, tökéletes ellentéte. Tudják, amikor valamit nem magasztalunk, hanem épp ellenkezőleg, beleéléssel kritizálunk. 

Mint kiderült, a pamflet és a gúnyirat a legpontosabb kifejezések, szóval íme az én Új-Zéland-pamfletem:

Új-Zéland a kultikus Gyűrűk Ura-filmek forgatási helyszíne. Őshonos állata a kivimadár, a táj az ország nagy részében olyan, mintha photoshoppal készült volna. Területén több birka él, mint ember, mindenki főleg a rögbire gerjed és a csecsemők fele túrabakancsban születik. Leghíresebb szülötte Sir Edmund Hillary, a Mount Everest első megmászója, és itt található a világ leghosszabb nevű hegye (85 karakter, inkább bele se kezdünk). Valamint említsük meg azt is, hogy egy magának való szigetország, nincs szomszédja. Bizony, azt sem tudja, milyen szomszédnak lenni...

És végül, a tárgyra térve: Új-Zéland az az ország, amely a 2026-os vb-mezőny legalacsonyabban rangsorolt válogatottjával rendelkezik. Ez az az ország, amely Ausztrália 2006-os távozása óta az óceániai zóna teljhatalmú ura – és az ország, amely ajándékba kapott egy világbajnoki szereplést Gianni Infantino bácsitól.

Nem kenyerem a gyűlöletbeszéd, így visszafogom magam és nem jelentem ki Új-Zéland válogatottját első számú közellenségnek, de kötelességemnek érzem könyörtelenül helyre tenni Chris Woodékat, mert ők a teljesítmény nélküliség mintapéldái. Vagy mégis minek nevezzük azt, amikor valaki Tahiti, Vanuatu, Szamoa, Fidzsi és Új-Kaledónia legyőzésével jut ki egy világbajnokságra úgy, hogy nyert 8:0-ra, 8:1-re és 7:0-ra is, legszorosabb eredménye pedig egy 3:0-s győzelem volt?

Felmerülhet a jogos kérdés, hogy valóban a földrajzi elhelyezkedése és a sehol sem jegyzett ellenfelei miatt haragszom az új-zélandiakra? Miért nem inkább a FIFA-t szapulom és annak megalomán elnökét, Gianni Infantinót? Ez sokkal józanabb szemlélet lenne, nem?

Természetesen szívesen előveszem a FIFA-t is bármikor, még könyvet is írhatok róla. Az új rendszer rossz, felhígult és torz. Viszont nekem legalább ugyanakkora problémám szokott lenni a rossz rendszerek első számú kedvezményezettjével, mint magával a rendszerrel, és épp emiatt vigasztal a tudat, hogy ha végül Új-Zéland lebőg a vb-n, akkor az egy kicsit az a FIFA kudarca is lesz. 

Hát ez az én a „motivációm”.

Bizonyára sokuknak rémlik, hogy 2010-ben Új-Zéland ott volt a vb-n, épp a szlovákos csoportban szerepelt. Emlékszem, egy falumbéli bácsinak megtetszett, hogy az ő vb-győzelmükre volt a legmagasabb, 1000-es szorzó, hát gondolkodás nélkül fogadott az aranyérmükre. A történetnek nyilván nem az a poénja, hogy a csapat vb-t nyert, hanem az, hogy Új-Zéland végül veretlenül, három döntetlennel esett ki. Szóval ha a bácsi csak másfél lábbal rugaszkodott volna el a valóságtól és erre fogadott volna, akkor is a kétszázötvenszeresét nyeri a pénzének.

A foci néha irreális dolgokat produkál, de nyáron remélhetőleg nem így lesz. Belgiummal, Iránnal és Egyiptommal egy csoportban az új-zélandiak realitása a nulla pont. Ha így lesz, és a FIFA-nál legalább egy valaki elgondolkodik azon, hogy az óceániai kijutó automatikus helyét inkább oda kéne adni Európának, máris lépünk egyet előre az évek óta tartó tolatás közben.

Története második világbajnoki szereplésére készül a bosnyák válogatott, amely eddig csupán 2014-ben vívta ki az indulás jogát, akkor a csoportkörben kiesett, és végül a 20. helyen zárt. Ezúttal a selejtezők során két ponttal lemaradt Ausztria mögött, ezért kényszerült pótselejtezőre, ott aztán Wales ellen kiszenvedte a sikert.

Bosznia-Hercegovina–Olaszország

Nem véletlen a fogalmazás: Edin Dzeko a 86. percben mentette ikszre a cardiffi összecsapást (1–1), majd a tizenegyeseknél Demirovic révén ugyan Bosznia egyből rontott, ám utána négyszer is eredményes volt, így 4–2-vel megnyerte a szétlövést.

Az ellenfél Olaszország lesz, ahol a szakma és a szurkolótábor még mindig attól retteg, hogy sorozatban harmadszor is lemaradnak a kedvencek a vébéről, ami minden idők legnagyobb szégyene lenne. Már ez a dupla bukás is abszolút negatív rekord a négyszeres aranyérmesnél...

Szerencséjükre a szerény északírek ellen egy gyengébb teljesítmény is elég volt, de legalább ezt az akadályt átugrotta a csapat, amelyet 2018-ban Svédország ütött el a világbajnokságtól, 2022-ben pedig Észak-Macedóniától kapott váratlan leckét.

A bosnyák sajtó a Sampdoria középső védőjét, Denis Hadzikadunicot kérdezte a várható esélyekről. A 27 éves játékos vádlisérülés miatt nem léphet pályára, de úgy érzi, az olaszokra sokkal nagyobb nyomás nehezedik, és ha sikerült Walest védekezésre kényszeríteniük, akkor miért ne jöhetne össze ez ismét.

„A helyzet az, hogy Bosznia-Hercegovina története során eddig ötször esett ki playoffban, és még sohasem jutott túl a rájátszáson. De hiszünk magunkban, tele vagyunk önbizalommal, hogy ezúttal képesek vagyunk rá. Nem is lehetne jobb alkalom az olaszok legyőzésére. Már csak egy lépés van hátra, és a csapat a maximumot fogja nyújtani a világbajnokságért” 

– mondta.

Ami az olaszokat illeti, Gennaro Gattuso ismét számíthatott az egész csapatára, így Gianluca Scamacca és Alessandro Bastoni is végigdolgozta az edzést. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ki lesz Moise Kean partnere a csatársorban, az északírek ellen ugyanis Mateo Retegui és Pio Esposito sem nyújtott meggyőző teljesítményt.

Gattusónak azonban ennél is nagyobb problémája akadt: a zenicai Bilino Polje Stadion talaja nem volt a legjobb állapotban a havazás után, így az olaszok úgy döntöttek, hogy kihagyják a hétfő esti edzést. Ehelyett Covercianóban, a válogatott edzőközpontjában edzettek egyet, és úgy indultak charterjárattal Szarajevóba, vagyis Gattuso továbbra sem lehet nyugodt.

A Milan-legenda még 2025 júniusában, Luciano Spalletti menesztése után vette át az olasz válogatott irányítását. Egyértelmű feladata, hogy kijuttassa a nyári világbajnokságra a Squadra Azzurrát azok után, hogy az előző két vb-ről szégyenszemre lemaradt a gárda. A korábban az olasz szurkolókat is kritizáló Gattuso nem tagadta, óriási teher nehezedik rá.

„Kétségtelenül ez a legfontosabb meccs az edzői karrieremben. Még fiatal vagyok, de egy egész országot viszek a vállamon. Az elmúlt hét hónapban minden nap azt hallom, hogy kint kell lennünk a vb-n. A nyomás tehát hatalmas” 

– mondta még az északírek elleni mérkőzés előtti sajtótájékoztatón a 48 éves tréner, akinek az alvás is nehézséget okozott az utóbbi időkben. 

„Hálával tartozom az orvosoknak, mert ellátnak altatóval. Különben hajnali négykor még ébren lennék, mint egy denevér” 

– fogalmazott, és alighanem csak egy győztes szarajevói mérkőzést követően tudja majd igazából kipihenni magát.

Svédország–Lengyelország

Valahol a futball egyik nagy igazságtalansága lenne, ha a svéd válogatott kijutna a világbajnokságra, hiszen az északi csapat az utóbbi időben mindent mutatott, csak nem világklasszis teljesítményt. 2024-ben a dán Jon Dahl Tomasson vette át az irányítást, aki első nem svéd szakemberként kapott megbízatást a nemzeti csapatnál, és a kötelezőt hozta is, hiszen a Nemzetek Ligája harmadosztályában csoportgyőzelemre vezette az együttest.

Mint kiderült, ez létfontosságú volt, hiszen egy botrányosan gyenge vb-kvalifikációt követően (egészen hihetetlen, de meccset sem nyert: Koszovó és Svájc oda-vissza legyőzte, és csak Szlovénia ellen jött össze két iksz) ez az NL-szereplés eredményezett pótselejtezős indulást.

Októberben jött a kapitányváltás, Graham Potternek a harmadik meccs, az Ukrajna elleni elődöntő hozta meg az első sikert: Viktor Gyökeres mesterhármast szerzett Ukrajna ellen (3–1).

Az Aftonbladet azt írta, az elmúlt hónapokban ezt a csapatot kifütyülték, kigúnyolták, minden kudarc után kérdőre vonták, ám egy jó kilencvenvalahány perc elég volt ahhoz, hogy visszanyerje az emberek szeretetét. A lap szerint Gyökeres második gólja után őrült roham indult a mai jegyekért, és pillanatok alatt elfogyott minden belépő.

„Hihetetlen mennyiségű érzelem veszi körül a válogatott játékát. Természetesen jó volt csapatként jól teljesíteni egy ilyen fontos mérkőzésen. Rengeteg csalódás ért, különösen a világbajnoki selejtezők miatt, szóval most fantasztikus érzés pozitívumokat átélni egy ilyen fontos mérkőzésen” 

– nyilatkozta a Celta Vigo védője, Carl Starfelt, aki a hírek szerint átveheti az ukránok ellen megsérült Isak Hien (Atalanta) helyét.

Ami a lengyeleket illeti, a válogatott a 64. percig hátrányban volt Albániával szemben Varsóban, de aztán Robert Lewandowski egyenlített, majd Piotr Zielinski megszerezte a győztes gólt (2–1). Jan Urban szövetségi kapitány úgy fogalmazott, a válogatottnak legalább egy szinttel jobban kell játszania, hogy a világbajnokságról álmodozhasson.

A sajtó szerint szinte biztos, hogy a lengyelek felállása több helyen is változni fog. Urban egyébként egy rekord előtt áll: amennyiben a lengyelek nyernek, a kapitány beállítja elődje, Michal Probierz rekordját: kapitánysága kezdetén sorozatban nyolcadik meccsén maradna veretlen. A 63 éves szakember mérlege jelenleg öt győzelem és két döntetlen.

Koszovó–Törökország

Ha van tündérmese, azt Pristinában fejezhetik be: a koszovói válogatott mindössze harmadik nekifutásra ott lehet a világbajnokságon. A csapat 12 éve (!) játszhatta első olyan mérkőzését, amelyre a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség is áldását adta, 2016 májusában lett előbb az UEFA, majd a FIFA teljes jogú tagja.

A fejlődés azóta megkérdőjelezhetetlen: a 2018-as vb-selejtezőt egy ponttal zárta a csapat, négy évvel később már megszületett az első győzelem is (Grúziában nyert 1–0-ra), a mostani kvalifikációban pedig mindössze egyszer kapott ki – Svájctól 4–0-ra –, és csoportmásodikként vívhatott pótselejtezőt. Ott sem okozott csalódást, hiszen Szlovákiában 4–3-ra győzött, és a Törökország elleni ki-ki mérkőzésen érheti el története legnagyobb sikerét.

A koszovói siker Franco Foda számára pedig több lenne, mint önigazolás: ami az osztrák válogatottnál nem sikerült, most összejöhet.

A keretben mindenki egészséges, minden játékos jó fizikai állapotban van és készen áll a döntő kihívásra, így a táborban nagyon pozitív a hangulat. Az ellenfél, Törökország ugyanakkor problémákkal küzd: Hakan Calhanoglu és Merih Demiral játéka ugyanis erősen kérdéses.

A csapat Romániát verte 1–0-ra, de a helyi lapok szerint Vincenzo Montella szövetségi kapitány őrült nyomás alatt áll, és arra akarják rávenni, hogy Samet Akaydint, Baris Alper Yilmazt és Kerem Aktürkoglut ne nevezze a kezdőcsapatba. Montella azonban a hírek szerint van annyira önfejű, hogy ezekkel a hangokkal nem törődik...

Dánia–Csehország

A D ágon egyértelműen Dánia számít esélyesnek, és nem csupán azért, mert a csütörtöki elődöntőben egy szenvedős első félidő után könnyedén 4–0-ra kiütötte Észak-Macedóniát.

Brian Riemer együttese a selejtezők során is jól játszott, egyetlen vereségét az utolsó mérkőzésen, Skóciában szenvedte el, az a 4–2 pedig végzetesnek bizonyult a csoportelsőség szempontjából.

A keddi ellenfél Csehország lesz, amely Ladislav Krejčí révén a 86. percben mentette 2–2-es döntetlenre az Írország elleni csatát, majd jobban rúgta a tizenegyeseket. A cseheknél ez volt Miroslav Koubek első mérkőzése szövetségi kapitányként, a 74 éves szakembert decemberben szerződtették, miután a szövetség a Feröer szigetek elleni 2–1-es vereséget követően kirúgta Ivan Hašeket.

Brian Riemer úgy nyilatkozott, annak örül, hogy legalább egy olyan meccset láthatott, amelyen Koubek vezette a cseheket.

„Ezáltal képet kaptunk arról, hogy ellenfelünk milyen utat választott az új edzőjével, és így van egy alapunk, amire felkészülhetünk. Nagyjából tudjuk, mit várhatunk tőlük, persze azért még mindig ott van a bizonytalanság, hogy mivel lephetnek meg minket” 

– nyilatkozta a dán Tv2-nek.

Az A csoportban a legkisebb a keretértékek közti különbség a legjobb és a leggyengébb válogatott között. Ez már eleve azt sugallja, hogy nagyon kiegyenlített lesz a négyes. A házigazda mexikóiak mindenkinél jobban fognak harapni, és érzésünk szerint ez a továbbjutáshoz mindenképp elég lesz, de talán még a csoportelsőséghez is. 

2025-ben és idén is viszályok övezték a válogatott szereplését. 

Mivel selejteznie nem kellett, a szövetségi kapitány követelte, hogy a hazai játékosok intenzív edzőtáborozáson vegyenek részt, amit a mexikói szövetség „fantasztikus” érzékkel a bajnoki rájátszásra időzített, kiborítva ezzel a klubokat. A médiában gyakran már háborúként emlegetik a szövetség és a klubok közti visszatérő konfliktust. Az adok-kapok még a kerethirdetés előtti napokban is intenzíven folyt – ha Mexikó lebőgne, akkor legalább lesz mire fogni…

A cseheknek kétségtelenül jó a formaidőzítésük. Ősszel még állt a bál a válogatott háza táján, amikor kikaptak Feröeren, majd egyetlen góllal győzték le San Marinót, de Součekék tavasszal már magukra találtak. 

A pótselejtezőben büntetőkkel ejtették ki az íreket és a dánokat is, a vb-re pedig túlnyomórészt cseh élvonalbeli játékosokkal készülnek. 

Dél-Afrika 2010-ben házigazda volt, azóta most jutott ki először a tornára. A csehekhez hasonlóan ők is túlnyomórészt hazaiakra támaszkodnak, csak épp a dél-afrikai élvonal kicsit más megítélés alá esik. 

Idén Panamát és Nicaraugát sem tudták legyőzni, és ez nem sok jót jelez számukra.

Dél-Korea az 1986-os világbajnokság óta egyetlen tornáról sem hiányzott – ez hosszabb széria, mint a spanyoloké vagy németeké. 

Maradandót csak 2002-ben, hazai pályán alkottak, bár akkor első számú közellenséggé is váltak, miután az olaszokat és a spanyolokat is nagyon „érdekes” játékvezetés mellett ejtették ki. 

Legutóbb, Katarban Uruguayt megtréfálva továbbjutottak a csoportból, de akkor Szon Hungmin négy évvel fiatalabb volt…

A csoport menetrendje

Június 11., csütörtök – 21.00 (Mexikóváros): Mexikó–Dél-afrikai Közt.

Június 12., péntek – 4.00 (Guadalajara): Dél-Korea–Csehország

Június 18., csütörtök – 18.00 (Atlanta): Csehország–Dél-afrikai Közt.

Június 19., péntek – 3.00 (Guadalajara): Mexikó–Dél-Korea

Június 25., csütörtök – 3.00 (Mexikóváros): Csehország–Mexikó

Június 25., csütörtök – 3.00 (Monterrey): Dél-afrikai Közt.–Dél-Korea