A harctéren az orosz elnök háborúja zsákutcába jutott, ezért Oroszország egyre inkább civileket vesz célba – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Luxembourgban
Az uniós külügyminiszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas elmondta: az éjszaka folyamán ismét súlyos orosz támadások érték Ukrajnát, ami szerinte egyértelművé teszi, hogy Moszkvának nincs szándékában befejezni a háborút.
Közölte: a csapások ismét civilek halálát okozták, és megrongálták Kijev történelmi székesegyházát, amit Ukrajna ezeréves kulturális öröksége elleni közvetlen támadásnak nevezett. Hozzátette: a támadás rámutat Oroszország azon állításának abszurditására is, hogy a kereszténység védelmezőjeként lép fel.
„Ezeknek a támadásoknak nincs katonai logikájuk” – fogalmazott.
A főképviselő hangsúlyozta: az uniós miniszterek egyetértettek abban, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását és fokozni kell a nyomást Oroszországra. Ennek részeként hétfőn újabb szankciócsomagot hagytak jóvá, amely az orosz hadiipari komplexumot, az úgynevezett árnyékflottát, valamint a hibrid hadviselési hálózatokat célozza.
Kallas beszámolt arról is, hogy az EU újabb szankciókat fogadott el azokkal szemben, akik Moldova destabilizálására, aláásására és fenyegetésére törekednek. Hozzátette: a tagállamok szerint gyors ütemben kell előrehaladni a szélesebb körű, huszonegyedik szankciós csomag előkészítésével.
A főképviselő szerint minden újabb intézkedés szűkíti Oroszország mozgásterét. Mint mondta, a nyugati szankciók becslések szerint már 1000–1300 milliárd euró veszteséget okoztak Oroszországnak, amelyet így nem tud az Ukrajna elleni háború folytatására fordítani.
Kallas arról is beszélt, hogy Oroszország nemzetközi elszigetelését tovább kell erősíteni. Úgy fogalmazott: miközben Oroszország székesegyházakat bombáz, Európának nem szabad „vörös szőnyeget terítenie” azon orosz művészek és sportolók elé, akik támogatják a Kreml háborúját.
„A kultúra és a sport nem szolgálhat az agresszió tisztára mosásának eszközéül” – tette hozzá.
A főképviselő kitért arra is, hogy Ukrajna és Moldova döntő lépést tesz az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek megnyitását jelentős mérföldkőnek nevezte, hangsúlyozva, hogy mindkét ország rendkívüli körülmények között hajtott végre nehéz reformokat.
„Ukrajna és Moldova jövője az Európai Unióban van, tagságuk Európát is erősebbé teszi” – mondta Kallas.
Kallas beszámolt arról is, hogy az Európai Unió 100 millió eurós támogatási csomagot hagyott jóvá a libanoni fegyveres erők számára az állami intézmények megerősítése és a Hezbollah lefegyverzésének támogatása érdekében. Emellett folytatódik az új uniós libanoni misszió előkészítése is.
A Gázai övezetben és Ciszjordániában kialakult helyzetet súlyosnak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban az uniós külügyminiszterek szankciókról állapodtak meg szélsőséges izraeli telepesekkel és a Hamász egyes vezetőivel szemben. Elmondta, hogy több tagállam Itamár Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter szankcionálását is javasolta, azonban erről nem alakult ki egyetértés.
A főképviselő közölte azt is, hogy több tagállam kezdeményezésére az Európai Bizottság javaslatokat készít elő az illegális izraeli telepekkel folytatott kereskedelem korlátozására, beleértve az ilyen telepekről származó termékek importjának megakadályozását is.
Kína kapcsán Kallas arra figyelmeztetett, hogy a torzító állami támogatások, a növekvő kereskedelmi egyensúlytalanságok és a kritikus nyersanyagok piacán kialakult csaknem monopolhelyzet miatt sürgető feladat a kínai függőség csökkentése.
Mint mondta, Peking továbbra is meghatározó támogatója Oroszország Ukrajna elleni háborújának, ezért az Európai Unió több kínai szervezetet is szankciókkal sújtott. Hozzátette: megerősítették azokat az értesüléseket is, amelyek szerint a kínai hadsereg orosz katonai személyzetet képez ki az ukrajnai harcokra, és az EU jelenleg értékeli ennek következményeit.
A külügyminiszterek emellett megvitatták a kínai dezinformációs tevékenységek elleni fellépés és az európai védelmi ellátási láncok megerősítésének kérdését. Az indo-csendes-óceáni térségre vonatkozóan megerősítették, hogy az ENSZ tengerjogi egyezménye a régió biztonságának alapját képezi.
Kaja Kallas végül hangsúlyozta: az Európai Unió a Kínával fennálló kapcsolatokban a pragmatikus párbeszédre törekszik, ugyanakkor a tagállamok egységesek abban, hogy megvédik Európa érdekeit.